Megjelent a Model Railroader novemberi száma. A címlapon egy hihetetlenül élethű amerikai szénvonatos ipartelep. Ha a szerelvény nem lenne vegytiszta (és bumfordiak a mozdony korlátok) egy átlag szemlélődő számára tökéletes az illúzió. Mindez úgy hogy nem is H0 hanem N-es méretarányban.
A terepasztal / dioráma építés témában ismét vasút és út keresztezése, de ezúttal megismerkedhetünk egy túl biztosított amerikai félsorompós kereszteződéssel.
A tanuljunk egy kész terepasztalból című cikk (és innen van a címlap fotó is) egy amerikai ipartelepes terepasztal napjainkból. N-es méretarány Digitrax DCC vezérléssel és code 55-ös flexis sínekkel.
DCC kezdőknek, azaz mit érdemes venni a sarki boltban. 16 DCC vezérlő összehasonlítása. Érdekesség hogy a Märklin cégcsoport képviseletében senki nem volt, pedig egyenfeszültségű változatban a TRIX is gyárt ilyen vezérlőt.
Talán nem véletlenül a nyitó oldalon a Bachmann Dynamics ezévben megjelent új esztétikus formatervű kézre álló (jobban mint a Märklin Central Station bár ebben nincs duplikálva a vezérlő) egyszínű LCD-s kézi vezérlője. A cikk persze a kályhától indul viszonylag egyszerűen elmagyarázza a DCC rendszer működését. Az összehasonlításban az RF vezérlőtől a jó öreg madzagos LENZ szettekig szinte miden megtalálható. Árban elég nagy szórással 120-tól (19e-től) 2000 $-ig (320e,- Ft).
Folytatják a terepasztal bővítése 4 hét alatt című cikksorozatot. Egy érdekes szénrakodó, vágány építés és töltés (ismétlés a tudás …) készítés sokadszorra. Ami azonban érdekes volt, hogy a szénrakodó ‘kihullott’ szén dombjait a műszaki eszközökhöz használt antracit fekete antistatikus szintetikus szivacsból alakították ki.
Ebben a lapszámban a csúcs a – nem véletlenül – középső majdnem teljes ívre került képpel indított dél Manchesteri hidakat ábrázoló, a háború előtti évek T-modelljeivel. Ragyogó példa a kidolgozott terepasztalnak. Úgy van “tele” hogy mégsem érezzük zsúfoltnak, azaz nem akartak minden cm-en vágányanyagot elhelyezni, de minden kis felületet, legyen az vízszintes, vagy a víz szintje, vagy a függőleges falak kidolgoztak. Az egyik látványos elem maga a két híd, egy régebbi vasúti híd, a kőelemek között kinövő természettel, az újabb állapotú közúti híd és maga a csatorna, valamint annak a modul szélén való lezárása példaértékű. A terepasztal H0-ás ipari környezetet modellez a 30-as évek Amerikájából. A tűzlépcsőtől a hirdetőtáblákon át az antikolt kocsikig minden ki van dolgozva. Így bár csak 4 oldalas cikk, akármikor kinyitja valaki az újságot fog látni újdonságot ezeken az oldalakon.
A következő cikk az 1950-es évek Shevrolet Pickup-ja – egy műanyag alapmodellből hogyan lehet a valóságnak megfelelően sok-sok felépítmény variánst létrehozni (H0 és 0-ás méretben)
Szintén szokatlanul hasznos cikk az újság által hirdetett dioráma építési verseny harmadik helyezettjének “így készült” bemutatója. Azaz hegy-szikla-alagút és háttér kialakítása.
Szintén érdekes ötlet – és hasonló nálunk is létezett – a vidéket járó tejbegyűjtő szerelvény és tejfeldolgozó üzem. Erősen elgondolkodtam a magyar megfelelőjének elkészítésén.
Érdekes de szerintem nem túl praktikus cikk egy manuális fordítókorong kivitelezése – tulajdonképpen egy sík fa felületen képezi ki a szintén deszka alapú híd elemet. Bár maga cikk példamutatóan lépésről lépésre mutatja be a munkafolyamatokat, mégis csak a látszólag felső maróval kialakított kőrív elkészítése ami érdekességszámba megy.
A Great Model Railroads 11, 2009 számának beharangozására is betett Trackside Photos rész most elég gyenge (műanyag hatású állomás – pedig sokat dolgoztak vele), egyedül a tejes cikkből ide átemelt illusztráció, egy rövid tejrakodó állomás ami bár szintén műanyag elemek, de még is hihetőbb környezet mutat.
Ezenkívül természetesen vannak amerikai modellek bemutatói (újdonságok) és rengeteg hirdetés.