|
|
V.évfolyam. |
| [ Nyitólap ] [ Hírek ] [ Letöltés ] [ Kiállítások ] [ Klubok ] [ Történelem ] [ Magazinok ] [ Elöfizetés ] [ Impresszum ] |
|
Vasúttörténeti évfordulók - December. |
|||
| 1834 December 6 MECHWART ANDRÁS (Schweinfurt) születésnapja. | ||||
| 1837 | ||||
| 1841 December 19. Az Udvari Kamara javaslatára az uralkodó az osztrák vasútak fejlesztése érdekében államvasúti programot hagy jóvá. | ||||
| 1845 | ||||
| 1846 Az év végén a vasúthálózat hossza 33 km (gőzvontatású). Pozsony és Nagyszombat között 1846. június 1-jén nyitották meg a lóvontatású vasutat. A 49,3 km hosszú szakaszt ugyanezen év decemberére Szeredig meghosszabbították, és így az elkészült vasút hossza decemberre 64,5 km lett. |
||||
| 1847 Az év folyamán Sopronban megindul az omnibusz-közlekedés a pályaudvar és a belváros között. Az év végén a vasúthálózat hossza 159 km. | ||||
| 1848 az év végén a vasúthálózat hossza 176 km (vagy 180 km a gőzvontatású, de összesen 243 km*12). | ||||
| 1849 Az év végén a vasúthálózat hossza 176 km. | ||||
| 1850. december 16. Megnyitották a Vác-Pozsony közötti vasútvonalat, és ezzel létrejött a vasúti összeköttetés Pest és Bécs között. Az év végén a vasúthálózat hossza 220 km |
||||
| 1852 Az év folyamán: Az év végén a vasúthálózat hossza 355 km. | ||||
| 1853 Az év folyamán gyorskocsi-közlekedés indul Arad-Temesvár, Temesvár-Orsova között. Ganz Ábrahám elkezdi a vasúti kocsik kerekeinek újszerű gyártását. Az év végén a vasúthálózat hossza 413 km. |
||||
| 1854 Az év végén a vasúthálózat hossza 473 km. | ||||
| 1855 Az év végén a vasúthálózat hossza 551 km. | ||||
| 1856 Az év végén a vasúthálózat hossza 650 km | ||||
| 1857
Az év folyamán Omnibusz közlekedik Szegeden a vasútállomás és a vendégfogadók között. Az év végén a vasúthálózat hossza 939 km. |
||||
| 1858.12.02 Szegedi vasuti híd átadása. Az év végén a vasúthálózat hossza 1244 km. |
||||
| 1860 Az év végén a vasúthálózat hossza 1605 km. | ||||
| 1861 Az év végén a vasúthálózat hossza 1827 km. | ||||
| 1862 Az év végén a vasúthálózat hossza 1903 km | ||||
| 1864 Az év végén a vasúthálózat hossza 1936 km. | ||||
| 1865 Az év végén a vasúthálózat hossza 2153 km. | ||||
| 1866 Az év végén a vasúthálózat hossza 2153 km. | ||||
| 1867 Az év végén a vasúthálózat hossza 2279 km. | ||||
1868 Az év végén a vasúthálózat hossza 2627 km. |
||||
| 1869 év folyamán
Megindul a Gombos-Erdőd közti gőzkomp.
A vasúti gőzkompok 1911-ig szolgáltak. Az év végén a vasúthálózat hossza 2732 km. |
||||
| 1870 Az év végén a vasúthálózat hossza: 3471 km. | ||||
| 1871 Az év folyamán elkészül a MÁV első udvari kocsija. Az év végén a vasúthálózat hossza: 4395 km. |
||||
| 1872 Az év végén a vasutak hossza 5367 km. | ||||
| 1873 Az év folyamán megkezdődik a gőzmozdonyok hazai gyártása. A MÁV gépgyár a Sigl gyár tervei alapján néhány III. osztályú mozdonyt gyárt. Az év végén a vasúthálózat hossza 6233 km. |
||||
| 1874 Az év folyamán a MÁV megvásárolja az első gyorsvonati mozdonyokat bécsből - kikövezik a Miskolci főutcát. Az év végén a vasutak hossza: 6411 km. *1 |
||||
| 1875 Az év folyamán első ízben alkalmaznak állandó fűtési berendezést a vasúti kocsikban, ez az ún. Geburth rendszerű kályhafűtés. Az évben nem nyílik meg új vasútvonal. |
||||
| 1876 Az év végén a vasúthálózat hossza 6688 km. | ||||
| 1877 Az év végén a vasúthálózat hossza 6761 km. | ||||
| 1878 Az év folyamán az év végén a vasúthálózat hossza 7001 km. | ||||
| 1879 Az év végén a vasúthálózat hossza 7077 km. | ||||
| 1880 Az év folyamán
a Ganz-gyár magába olvasztja a Kőbányai úti kocsigyárat. Az év végén a vasúthálózat hossza 7079 km. |
||||
| 1881 Az év folyamán Kordina Zsigmond a MÁV Gépgyár mozdonyszerkesztési irodájának vezetője lesz. - A Tiszavidéki Vasút államosításával egységessé vált MÁV-hálózaton olcsó, s a távolság arányában csökkenő mértékű, egységtételeken alapuló díjszámítást vezetnek be.. Az év végén a vasúthálózat hossza 7204 Km. |
||||
| 1882 Az év végén a vasúthálózat hossza 7809 km. | ||||
| 1883 Létrejön a MÁV alkalmazottainak fogyasztási szövetkezete, a MÁV Konzum. Az év végén a vasúthálózat hossza 8403 km. |
||||
| 1884 Az év folyamán a MÁV Gépgyár igazgatását a MÁV Igazgatóságának fennhatóság helyett a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz helyezik. Az év végén a vasútvonalak hossza 8746 km. |
||||
| 1885 Az év folyamán a MÁV oldalfolyosós, különálló szakaszokból álló korszerű személykocsikat szerez be. Az év végén a vasúthálózat hossza: 9052 km. |
||||
| 1886 Az év folyamán megalakul az Orsovai Vasúti Hivatalnokok Kaszinója és az Orsovai Vasúti Munkások Kaszinója. Az év végén a vasúthálózat hossza 9382 km. |
||||
| 1887 Az év folyamán: az év végén a vasúthálózat hossza 10 161 km. | ||||
| 1888 | ||||
| 1889 Az év folyamán a MÁV és a Wagon Lits közötti szerződés alapján megindul a gyorsvonatokon a háló- és étkezőkocsik rendszeres forgalma. Az év végén a vasúthálózat hossza 10 925 km. |
||||
| 1890 Az év folyamán a MÁV beszerzi az első I. e. oszt. (később 222. sor.) gyorsvonati mozdonyait. Ez a típus továbbítja majdnem másfél évtizeden át a legfontosabb vonalakon közlekedő gyorsvonatokat. | ||||
| 1891 Az év folyamán a szerb szilva- és sertésforgalom lebonyolítását a MÁV Hajózási Vállalat teljes egészében megszerzi. Cegléd és Nagykikinda kövezet-vámszedési engedélyt kap. Az év végén a vasúthálózat hossza: 12 005 km. |
||||
| 1892 December 10. Hatályba lép az új vasúti üzletszabályzat. Az év végén a vasúthálózat hossza 12 238 km. |
||||
| 1893 December 2. Megnyílik az Eszék-Nasic közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 48 km December 10. Megnyílik a Szepesbéla-Podolin közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 11 km. December 11. Megnyílik az Eperjes-Bártfa közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 45 km. Az év folyamán a MÁV beszerzi a III. q. osztályú mozdonyát, amely tehervonatokon kívül hegyi pályán személy-, ill. gyorsvonatokat is képes továbbítani. Ilyen mozdonyokat állítanak be pl. a brassó-predeáli pályán. A magyar vasúthálózat hossza 12 675 km. |
||||
| 1894 December 3. Megnyílik a Nasic-őjkapela-Batrina közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 58 km. Megnyílik a Pleternica-Pozsega közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 14 km. December 8. Megnyílik a Debrecen-Nagyléta közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 32 km. Megnyílik a Versec-Kubin közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 84 km. December 10. Megnyílik a Szombathely-Rum közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 21 km. December 15. Megnyílik a Nagybocskó-Rahó közötti vonal. Hossza: 33 km. December 21. Megnyílik a Rahó-Kőrösmező közötti vonal. Hossza: 29 km. December 24. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a Pozsony-Dunaszerdahelyi HÉV engedélyokiratát. A magyar vasúthálózat hossza 13 227 km. |
||||
| 1895 December 15. Megnyílik a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy közötti vasútvonal. Hossza: 42 km. Megnyílik a Zólyombrezó-erdőköz közötti vasútvonal. Hossza: 27 km. December 16. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a Versec-Gattajai HÉV engedélyokiratát. December 21. Megnyílik a Csákóvár-Bóka közötti vasútvonal. Hossza: 40 km. December 22. Megnyílik a Baranyasellye-Nasic közötti vasútvonal. Hossza: 69 km. December 30. Megnyílik a Hajmáskér-őjdombóvár közötti vasútvonal. Hossza: 111 km. December 31. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a Pancsova-Petroszellói HÉV engedélyokiratát. A magyar vasúthálózat hossza 14 015 km. |
||||
| 1896 December 5. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a Szombathelyi Villamos Közúti Vasút engedélyokiratát. December 6. Megnyílik a Nagyhalmágy-Brád közötti vasútvonal. Hossza: 29 km. December 7. Megkezdődik a villamosközlekedés a Vígszínház-Károly kaszárnya között. December 14. Borsod megye szabályrendeletet fogad el a közlekedési akadályokról. December 16. Megnyílik a Bakonyszentlászló-Veszprém közötti vasútvonal. Hossza: 38 km. Megnyílik a Veszprém-Veszprém város közötti vasútvonal. Hossza: 3,5 km. December 23. Megnyílik az Adony-Szabolcs-Paks közötti vasútvonal. Hossza: 77 km. December 28. A Magyar Vagon és Gépgyár Rt. alakuló közgyűlése. A magyar vasúthálózat hossza 14 968 km. |
||||
| 1897 December 1. Temesrékas községben megindul az omnibusz-közlekedés. Minden érkező és induló személyvonathoz omnibuszjárat csatlakozik. Az omnibusz közeledését síppal jelzik. Személyjegy 12, oda-vissza jegy 20 krajcár. 'Túl nagy ládák szállítása nem fogadtatik el.' December 8. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a Püspökladány-Füzesgyarmati HÉV engedélyokiratát. December 9. Megnyílik a Szolnok-Kiskunfélegyháza közötti vasútvonal. Hossza: 64 km. December 14. Megnyílik a Nagyszombat-Szomolány közötti vasútvonal. Hossza: 21 km. - Megnyílik a Jablánc-Kutti közötti vasútvonal. Hossza: 32 km. December 16. Megnyílik a Sopron-Pozsony közötti helyiérdekű vasútvonal. December 18. Megnyílik a Sarlóska-Üzbég-Galgóc közötti vasútvonal. Hossza: 23 km. Megnyílik a Vulkapordány-Ligetfalu közötti vasútvonal. Hossza: 64 km. Megkezdődik a villamosközlekedés a fővárosban a Károly körúttól a Kerepesi úton a cinkotai helyiérdekű vasút állomásáig. - Megnyílik a Kiscell-Eszterháza-Pandorf közötti vasútvonal. Hossza: 100 km. December 21. Megnyílik a Sérc-Szentmargit-Ruszt közötti vasútvonal. Hossza: 6 km. December 22. Megkezdődik a villamosközlekedés a fővárosban a Keleti pályaudvartól az Aréna úton az István utcáig. A magyar vasúthálózat hossza: 15 856 km. |
||||
| 1898 December 4. Megnyílik a Kralován-Árvaváralja közötti vasútvonal. Hossza: 28 km. December 9. Megnyílik a Püspökladány-Füzesgyarmat közötti vasútvonal. Hossza: 37 km. December 28. Megkezdődik a villamosközlekedés a fővárosban a Szent Gellért tértől a Kelenföldi pályaudvarig. A Belügyminisztérium elfogadja Miskolcnak a városi villamosvasútról szóló szabályrendeleteit. A magyar vasúthálózat hossza 16 476 km. |
||||
| 1899 December 21. Megnyílik a Turdossin-Szuchahora közötti vasútvonal. Hossza: 19 km. December 29. Megnyílik a Szilágysomlyó-Margitta közötti vasútvonal. Hossza: 45 km. A magyar vasúthálózat hossza: 17059 km |
||||
| 1900 December 4. Megkezdődik a villamosközlekedés a fővárosban a Mester utcában. December 7. Megnyílik az Érsekújvár-Nagysurány közötti vasútvonal. Hossza: 9 km. December 31. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a Ruma-Klenáki HÉV engedélyokiratát. A magyar vasúthálózat hossza 17 245 km. |
||||
1901 A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményeiben megjelenik a magyarországi keskenyvágányú vasutak országos hálózatáról szóló koncepció, mely az összefüggő kisvasúthálózat megteremtését veti fel. |
||||
| 1902 December 4. Megnyílik a farkasréti villamosvonal a fővárosban. December 24. Megkezdődik a villamosközlekedés a fővárosban a Thököly úttól a Nagy Lajos király útig. A magyar vasúthálózat hossza 17 550 km |
||||
| 1903 December 3. Megkezdődik a villamosközlekedés a fővárosban az Országház-Viktória malom és Petőfi tér- Eskü tér között. December 16. A MÁV központi városi menetjegyirodája a vasúton feladandó útipoggyászt a budapesti utazó lakásán átveszi - írja a Vasúti és Közlekedési Közlöny. December 20. A Kereskedelemügyi Minisztérium a városi közlekedés gyorsaságának növelése céljából elrendeli a villamoskocsik hátsó peronjának felszálló oldalán a peronajtók leszerelését. December 21. Megnyílik a Makóújváros-Nagyszentmiklós közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 21 km. December 24. Megnyílik a Tőketerebes-Varannó közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 30 km. A magyar vasúthálózat hossza 17 855 km. |
||||
| 1904 December 10. A Budapesti rendőrkapitányság tiltakozik az automobil-bérkocsik bevezetése ellen. Indoka: az automobil-bérkocsik tönkreteszik a bérkocsis iparosokat. Elégedetlenkedő román parasztok szikladarabokat görgetnek Szamosújvár mellett a vasúti pályára, sőt a pályaőrt is a sínekhez kötözik. Baleset nem történik, a mozdonyvezető időben megállítja a szerelvényt. December 12. Megnyílik a Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 61 km. Az év folyamán beszüntetik a forgalmat a kolozsvári gőzüzemű közúti vasúton. A magyar vasúthálózat hossza 17 965 km. |
||||
| 1905 December 21. Megkezdődik a teherszállítás a Nyíregyháza-Dombrád közötti keskeny nyomtávú vonalon. Hossza: 57 km.
A személyforgalom 1906. március 4-én kezdődik el. A főváros rendőrfőkapitánya bevezeti Budapesten a forgalmi engedélyt és a rendszámot a gépkocsik részére. A magyar vasúthálózat hossza 18 331 km. |
||||
| 1906 December 12. Megnyílik a keskeny nyomtávú Gyulavidéki HÉV Gyula-Simonyifalva közötti vonala. Hossza: 42 km. December 15. Megkezdődik a villamosközlekedés a fővárosban a Hungária körúton az Üllői út-Ferencvárosi pályaudvar között. December 21. Megnyílik a Zombor-Turja közötti vonal. Hossza: 70 km. December 24. Megnyílik a Körmend-Saal közötti vonal. Hossza: 49 km. December 31. Szatmárnémetiben megszűnik a villamosközlekedés. A közúti felső vezetéket elbontják. Az év folyamán Európa egyik legerősebb síkpálya gyorsvonati mozdonya, a MÁV I. n. osztályú (később 203. sorozat) gőzmozdonya a milánói világkiállításon nagydíjat nyer. Az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak benzinmotorkocsikat állít forgalomba. A magyar vasúthálózat hossza 18 848 km. |
||||
| 1907 A magyar vasúthálózat hossza 19 099 km. | ||||
| 1908 December 16. Megnyílik a Poprádfelka-Tátrafüred-Tarajka közötti keskeny nyomtávú villamosvasút. Hossza: 16 km. December 22. Megnyílik a Beregszász-Dolha és Nagyszőlős-Komlós közötti keskeny nyomtávú vonal. Hossza: 103 km. December 23. Megnyílik a Szabadka-Újgombos közötti vonal. Hossza: 100 km. A magyar vasúthálózat hossza 19 305 km. |
||||
| 1909 | ||||
1910 December 31.
Kihirdetik a Jászapát-Vámosgyörki HÉV-nek az Újszász-Jászapáti HÉV-vel való egyesítéséről elfogadott XI. törvénycikket. |
||||
| 1911 December 4. Megkezdődik a villamosközlekedés a fővárosban a józsefvárosi Aggtelek utca-Légszesz utca között. December 15. Megnyílik a Tátraszéplak - Tátralomnic közötti keskeny nyomtávú villamosított vasútvonal. Hossza: 10 km. A magyar vasúthálózat hossza 21 152 km. |
||||
| 1912 December 2. Megkezdődik a villamosközlekedés a fővárosban a Bethlen Gábor utcában a Keleti pályaudvar-Damjanich utca között. December 31. Megnyílik a Rákosszentmihály-Rákospalota közötti vonal. Hossza: 12 km. Az év folyamán a MÁV bevezeti az expressz áru szállítást. A magyar vasúthálózat hossza 21 627 km. A személyautók száma 2178 db. |
||||
| 1913 December 16. Megkezdődik a villamosközlekedés a fővárosban a Zsigmond tér-Vörösvári út között. December 17. A főváros elhatározza az omnibuszközlekedés felszámolását és helyettük autóbuszok forgalomba állítását. A személyautók száma 2876 db. |
||||
| 1914 Az év folyamán Budapesten utcai telefonos taxiállomásokat, drosztokat állítanak fel. | ||||
| 1915 Szeptember 5.A MÁV elkezdi a Szerbia ellen felvonuló csapatok szállítását. December közepéig kb. 1400 vonat érkezik a szerb frontra. December 13. A MÁV elkezdi a német-román nyersolajforgalom lebonyolítását. December 22. Megnyílik Somorja-Uszor közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 5 km. A személyautók száma 3041 db. |
||||
| 1916 December 1. Ferenc József bécsi temetéséről a hazautazóknak szállító gyorsvonat Herceghalomnál összeütközik egy személyvonattal. 71 halott. Meghal Thallóczy Lajos történész, Szerbia polgári kormányzója is. A sebesültek mentésében német katonák és orosz hadifoglyok is segítenek. December 20. Egész napos üzemszünet az autóbusz-közlekedésben a fővárosban. A gumiabroncshiány miatt vasabroncsokon közlekedő buszok a síkos utakon nem tudnak haladni. December 29. IV. Károly és felesége a koronázási ünnepségekre udvari vonattal Budapestre utazik. A vonatot minden állomáson ünneplők várják, ezért egyre jobban késik. A mozdonyvezető: " ha én a szigorú utasításhoz ragaszkodom, fél három előtt nemigen érkezem Budapestre. A külön udvari vonattal pedig késve érkezni az ünnepélyes aktusok egy szégyenfoltja lett volna, s a vonattal utasítás ellenesen 92 km-es sebességgel jöttem, a késést mind behoztam, s pontban két órakor a csarnokban megállottam. Mint egy kéményseprő út szálltam le a mozdonyról. Horváth államtitkár? meleg kézszorítással köszönte meg a ritka teljesítményt.' Az év folyamán Általános benzin- és gumiabroncshiány van az országban. A személyautók száma 2864 db. |
||||
| 1917 A személyautók száma 3174 db. | ||||
| 1918 December 1. Csak azok az autók tarthatók forgalomban, melyek a Hadügyminisztérium által kiállított új, rózsaszínű francia és magyar nyelvű forgalmi engedéllyel rendelkeznek. December 3. Az üzemanyaghiány miatt a hadügyminisztériumon belül is korlátozzák a gépkocsihasználatot. December 14. Megalakul a magyar hadsereg új fegyverneme, 'Magyar Autócsoport'. December 23. A minisztertanács tekintettel arra, hogy a csehek akadályozzák a szénszállítást, a demarkációs vonaltól felfelé beszünteti a forgalmat. December 31. A Kereskedelemügyi Minisztérium hatályon kívül helyezi azt az 1908-as rendelkezést, mely megtiltotta a vasutasoknak a szociáldemokrata párttagságot. A háború kitörése miatt csak 1917-ben a szénhiány miatt vették elő a további villamosítási terveket. A villamosítási munkák előkészítésére 1918 decemberében létrehozták a Vonal Villamosítási Irodát. |
||||
| 1919 December 11. A kormány elrendeli az autó-üzemanyagok bejelentését. A be nem jelentett készleteket a kincstár javára elkobozzák. A valah volt legnagyobb magyar vasúthálózat: 22 869 km *1 |
||||
| 1920 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8141 km | ||||
| 1921 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8566 km | ||||
| 1922 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8504 km. | ||||
| 1923 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8504 km. | ||||
| 1924 Az év folyamán megváltozik a MÁV jogállása: önálló, kereskedelmi vállalat. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8508 km. |
||||
| 1925 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8498 km. | ||||
| 1926 Az év folyamán teherautó-fuvarozók csak olyan szállítmányokat vállalhatnak, melyek rendeltetési helye a legközelebbi vasúttól 5 km-nél távolabb van. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8522 km. |
||||
| 1927 A vasúttársaságok a gépkocsiforgalom ellensúlyozására létre hozzák a Magyar Vasutak Autóbusz-közlekedési Vállalat Rt-t 32 autóbuszt és 27 tehergépkocsit szereznek be. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8505 km. |
||||
| 1928 Az év folyamán angol kölcsönből a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. megkezdi a bánhidai elektromos centrálé építését, mely később a villamosított budapest-hegyeshalmi fővonal számára szolgáltatja a villamos energiát. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8616 km. |
||||
| 1929 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8670 km. | ||||
| 1930 Az év folyamán megkezdődik a MÁV teherkocsik Kunze-Knorr-féle tehervonati légfékkel való felszerelése. Megjelennek a MÁV vonalain az első kéttengelyes, acélvázas, 8,5 m tengelytávú gyorsvonati kalauzkocsik. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8675 km. |
||||
| 1931 A
vasutakon elkövetett közveszélyes cselekmények rögtönbíráskodás hatálya alá esnek. Megépül a balatonszemesi hegesztett vashíd, mely Magyarországon az első, Európában a negyedik hegesztett, vasszerkezetű híd. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8665 km. |
||||
| 1932 A közforgalmi vasúthálózat hossza 8664 km. | ||||
| 1933 Az év folyamán Egyesítik a MÁV Autófuvarozási Irodáját és a posta autóbuszüzemét, és az egészet beolvasztják az államvasutak szervezetébe. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8651 km. |
||||
| 1934 Az év folyamán a növekvő gyümölcsszállítási igények kielégítésére a MÁV megkezdi a Ggak sorozatú négytengelyű gyümölcsszállító kocsik beszerzését. A MÁV magasnak tartott tarifái miatt tömeges mértékű távolsági szekérközlekedés indul Nyíregyházáról és Debrecenből a fővárosba. 1935-re a távolsági szekérjáratok az egész országban elterjednek. |
||||
| 1935 Az év közepén a közforgalmú vasúthálózat hossza 8648 km A legforgalmasabb vidéki vasútállomás: Rákospalota-Újpest (1,3 millió utas/év). A közforgalmú vasúthálózat hossza 8644 km. |
||||
| 1936 Az év folyamán a nyári menetrend életbe léptetése során Budapest Keleti pályaudvar és Nyíregyháza között beindítják az első belföldi gyorssínautóbuszok a 270 km-es távolságot 3 óra 21 perc alatt teszik meg. - A téli menetrend életbelépésétől gyorssínautóbusz közlekedik Budapest-Szeged között is. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8646 km. |
||||
| 1937 Az év folyamán a MÁV-nál különleges, személygépkocsik szállítására alkalmas fedett tehergépkocsikat helyeznek üzembe. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8660 km. |
||||
| 1938 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8660 km. | ||||
| 1939 A közforgalmú vasúthálózat hossza 10 150 km. | ||||
| A közforgalmú vasúthálózat hossza 12 405 km. | ||||
1941 A közforgalmú vasúthálózat hossza 13 551 km. |
||||
| 1942 A közforgalmú vasúthálózat hossza 13 598 km | ||||
| 1943 A közforgalmú vasúthálózat hossza 13 555 km | ||||
| 1944 A közforgalmú vasúthálózat hossza 13 560 km | ||||
| 1945 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8691 km | ||||
| 1946 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8715 km. | ||||
| 1947 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8149 km | ||||
| 1948 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8206 km. | ||||
| 1949 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8170 km. | ||||
| 1950 Az év folyamán a MÁV-nál fegyelmivel, demokráciaellenes tevékenység miatt 265 személyt elbocsátanak. - A MÁV Pécsi Igazgatóságának területéről mintegy 270 vasutast az ország északi felébe helyeznek át, a titóizmus befolyásának csökkentése céljából. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8649 km. |
||||
| 1951 Az év folyamán a Dunakeszi és Székesfehérvári Járműjavító Üzemi Vállalatok a Kohó és Gépipari Minisztérium felügyelete alá kerülnek. - A szocialista országok vasútjain átmenetben fuvarozott küldemények tranzit fuvardíjainak egységesítése érdekében életbe lép az Egységes Átmeneti Díjszabás (ETT). Létrejön a szocialista országok vasútjainak közös árufuvarozási szabályokat tartalmazó államközi szerződése a Megállapodás a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról' (SZMPSZ). - A közforgalmú vasúthálózat hossza 8738 km. | ||||
| 1952 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8996 km | ||||
| 1953 Az év folyamán a MÁVAUT Autóközlekedési Vállalat 15 területi autóbuszvállalatra bomlik. Megszűnik az Autójavító Ipari Központ és a Teherautó-fuvarozási Központ. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8852 km. |
||||
| 1954 Az év folyamán Hargita típusú motorvonatokat állít forgalomba a MÁV. Megépül a szabadszállási 12,6 méter fesztávolságú, alumínium gerendahíd. Ez Magyarországon az első, a világon a negyedik olyan híd, melynek teljes tartószerkezete könnyűfémből készül. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8873 km. |
||||
| 1955 Az év folyamán a járműjavító üzemekben elkezdődik a faszekrényes személyszállító kocsik átépítése, acélvázas szekrénnyel való ellátásuk. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8879 km. |
||||
| 1956 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8891 km | ||||
| 1957 Az év folyamán a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozó vállalatokból, intézményekből az 1956-os forradalom alatt végzett tevékenység miatt eltávolítanak 2193 személyt. Ebből művezető, vagy ennél magasabb beosztású dolgozó: 379 fő. Az ország egész területén foglalkoztatott gépkocsivezetők közül, a forradalom alatt tanúsított magatartása miatt 1759 főnél (3%) tesznek javaslatot a gépjárművezetői engedély visszavonására. A tárca területén létrejött forradalmi bizottságokban és munkástanácsokban 8946 fő vett részt. Közülük elbocsátottak 1293, alacsonyabb beosztásba helyzetek 534, letartóztattak 125 dolgozót. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8905 km. |
||||
| 1958 Az év folyamán megjelennek az útburkolati jelek, az úttestre festett eligazító jelzések: a zebrák, a sávokat elválasztó jelzések, a forgalomirányító nyilak stb. A főváros utcáin megjelennek az első Moszkvics 407 típusú négyüléses taxik. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8933 km. |
||||
| 1959 A
MÁVAG-ban, illetve annak jogelődjeiben összesen 7576 gőzmozdonyt gyártottak (
1874. január 3-tól), az év folyamán
a gyár mozdonyanyakönyvének adatai szerint, ekkor (1959 március 20) gördült ki a gyár kapuján az utolsó gőzmozdony. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8920 km. |
||||
| 1960 Az év folyamán a Fővárosi Autóbuszüzem átveszi a Malévtől a Ferihegyi repülőtér és a városközpont közötti forgalmat. A közforgalmú vasúthálózat hossza 10 026 km. |
||||
| 1961 Az év folyamán a Budapest-Szeged közötti autóbusz viteldíja 77 Ft, a vasúté (gyorsvonat 2. osz.) 76,4 Ft, a személyvonat 74,4 Ft. A MÁV négytengelyes Uah(Ra) sorozatú kénsavszállító kocsikat állít forgalomba. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9994 km. |
||||
| 1962 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9920 km | ||||
| 1963 Az év folyamán a MÁV 100 db normál nyomtávolságú gőzmozdonyt vásárol a Szovjetunióból. A mozdonyok sorozatjele: 520. Üzembe helyezik az első önműködő fénysorompót Pákozd mellett a 7. számú főúton. A MÁV négytengelyes halszállító kocsikat állít forgalomba. A szocialista országok vasútjain életbe lép az Egységes Nemzetközi Személydíjszabás (EMPT). Az első Nohab dieselmozdonyok. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9804 km. |
||||
| 1964 Június 31-én az első hazai gyártású, V43 mozdony került forgalomba (közel 400 legyártott után az utolsó, 1982. december 22-én gördült ki a gyár kapuján). *1 Az Ikarus csuklós autóbuszok gyártását kezdi el. Az év folyamán 68 km hosszúságú normál és 52 km-nyi keskeny nyomtávú vasútvonal forgalmát közútra terelik. Az 1963-asokkal együtt összesen 20 Nohab gyártmányú dieselmozdony Magyarországon (M61-es jelzéssel). A közforgalmú vasúthálózat hossza 9838 km |
||||
| 1965 Az év folyamán Csuklós autóbuszok kapcsolódnak be a fővárosi tömegközlekedésbe. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9651 km. |
||||
| 1966 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9602 km. | ||||
| 1967 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9593 km. | ||||
| 1968 Az év folyamán Felszerelik az első poggyászmegőrző automatákat a Nyugati pályaudvaron. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9353 km. |
||||
| 1969 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9261 km | ||||
| 1970 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9168 km. | ||||
| 1971 decemberétől közlekednek villamos vontatású vonatok nemcsak a Budapest-Nyugati pu. és Szob között, hanem az azonos áramellátási rendszerrel villamosított szomszédos vasutakat elválasztó fázishatárokon át is. (ellenőriznii!!!!) Az év folyamán a lakott területek elejét és végét jelző egységes táblákat állítanak fel. Megváltoztatják egyes KRESZ-táblák alakját. Az Ikarusban elkészül az ötvenezredik autóbusz. A Trabant szervizelését már két szervizállomás látja el a fővárosban. A gépkocsi-karbantartó hálózatot az alacsony műszaki színvonal, a minőségi kifogások és a hosszú várakozási idő jellemzi. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9000 km. |
||||
| 1972 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8904 km | ||||
| 1973 Az év folyamán autóbuszforgalmi sávokat létesítenek a Rákóczi úton és a Kossuth Lajos utcában. 1973-tól M41 dieselhidraulikus mozdonyok a GanzMávagtól. *1 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8819 km. |
||||
| 1974-től megjelennek az M43 és az M47 jelú romániai dieselmozdonyok. *1 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8615 km |
||||
| 1975 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8392 km. | ||||
| 1976 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8336 km. | ||||
| 1977 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8190 km. | ||||
| 1978 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8090 km. | ||||
| 1979 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8039 km. | ||||
| 1980 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7864 km. | ||||
| 1981 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7864 km. | ||||
1982 Az utolsó V43 mozdony került forgalomba (közel 400 legyártott után az utolsó, 1982. december 22-én gördült ki a gyár kapuján). *1 |
||||
| 1983 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7760 km. | ||||
| 1984 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7766 km | ||||
| 1985 A Közforgalmú vasúthálózat hossza 7767 km | ||||
| 1986 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7766 km | ||||
| 1987 A közforgalmi vasúthálózat hossza 7770 km. | ||||
| 1988 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7765 km. | ||||
| 1989 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7770 km. | ||||
| 1990 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7772 km. | ||||
| 1991 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7766 km | ||||
| 1992 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7750 km. | ||||
| 1993 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7709 km | ||||
| 1994 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7715 km. | ||||
| 1995 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7714 km | ||||
| 1996 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7715 km. | ||||
| 1997 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7711 km. | ||||
| 1998 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7873 km. | ||||
| 1999 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7873 km. | ||||
| 2000 A vasútvonalak építési hossza 7873 km. | ||||
| 2001 | ||||
| 2002 | ||||
| 2003 | ||||
| 2004 A MÁV-Tiszavas Kft. 2003 novemberében 15 db Sggmrrss sorozatú iker konténerszállító kocsi gyártására kapott megbízást az ÖBB leányvállalatától az IWAG AG - tól. A kocsik alváza lényegében megegyezett a Tiszavas által korábban a saját terveik alapján a GySEV, illetve a MASPED Vagon Kft. megrendelése alapján a MÁV részére gyártott Sgnss kocsik alvázával, néhány szerkezeti elemet az ÖBB kérésére meg kellett változtatni. Így a kocsikat a korábbi "A" kategóriás ütközök helyett 150 mm lökethosszú, OLEO munkaemésztő kapszulákkal szerelt ütközőkészülékekkel kellett felszerelni. A kocsik kettesével ún. "rövidkapoccsal" összekapcsolva ikeregységként kerültek forgalomba, valamint a MOBILER rakodás megvalósíthatósága érdekében ehhez szükséges csúszdalemezeket kellett az alváz padlósíkjára felhegeszteni. A saját tömeg előírt értéken belül tartása okozott kisebb műszaki gondot, hiszen a kocsik tömegét a nehezebb ütközőkészülékek, illetve a MOBILER csúszdalemezekből adódó többlet mintegy 500 kg-mal megnövelte. A sikeres próbaüzem alapján az IWAG AG nemzetközi pályázatot hirdetett meg további 100+100 db konténerszállító kocsi szállítására, melynek eredményhirdetésére 2004. december végén volt. Ismét a Tiszavas nyert. A új kocsik fékrendszere jelentősen eltér az előző 30 db-os sorozattól, hiszen az ÖBB kérésére a kocsikat - a környezeti zajterhelés csökkentése érdekében - műanyag féktuskós fékrendszerrel kellett felszerelni. A fékrendszerben - tekintettel egyrészt a műanyag féktuskók újszerű súrlódási tulajdonságaira, másrészt a tehervonati közlekedés üzemi adottságaira - újszerű megoldást, úgynevezett "Knickventil"-t kell alkalmazni. A pályázati kiírásnak megfelelően a legkorszerűbb, ún. nagy hőterhelhetőségű kerékpárok kerülnek beépítésre a forgóvázakba. | ||||
| 2005 Siemens gyártmányú Desiro motorvonatok állnak forgalomba. | ||||
| 2006 A svájci Flirt nyert mégis előbb Talent villamos motorvonatok érkeznek Magyarországra. Újabb Desirok állnak forgalomba. A szocilaista - liberális kormány újabb vasútvonalak megszűntetéséről dönt. A vasútvonalak hossza 2006 december 31.-én .... ? |
||||
| 2007 december A Magyar Vasúti Hivatal 146/2007. számú határozatában engedélyezte a Kemira GrowHow Kft számára a saját célú pályahálózat működtetési és saját célú vasúti áruszállítási tevékenységet. A Kemira GrowHow Kft fő tevékenysége: mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme. | ||||
| 2008 | ||||
| 2009 | ||||
| Forrás: *1 Magyarország a XX. században, IV. KÖTET : Tudomány 1. Műszaki és természettudományok *2 FRISNYÁK ZSUZSA A magyarországi közlekedés krónikája című anyagából valók. *3 ezenanapon.hu *4 Magyar Vasúttörténet ( Közlekedési Dokumentációs Kft, 1996-) *5 Vasúthistória évkönyvek (KÖZDOK,1988-2002) *6 Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon ( Közlekedési Múzeum , 1984) *7 Vasúti Diesel-vontatójárművek ( Varga Jenő 1974) *8 A vasúti technika kézikönyve ( Czére Béla,1975) *9 Fejezetek a 150 éves Ganz-gyár történetéből 1844-1994 (Kiss József, 1994) *10 A Közlekedési Múzeum évkönyve I - IX. *11 A hegyközi kisvasút *12 Czére B. A vasút évszázada. |
||||