|
|
VIII.évfolyam.2010 | . |
|
Vasúttörténeti évfordulók - Szeptember. |
|||
| 1847.szeptember 1-én nyilt meg a pest-szolnoki vonal | ||||
| 1848 Szeptember 20.
Pozsony-marcheggi vonalszakasz átadása. Az évvégén (vagy 180 km a gőzvontatású, de összesen 243 km*12). |
||||
| 1859 Szeptember 1. Forgalomba álltak az első Pullman-féle vasúti hálókocsik a Chicago-környéki vonalakon. | ||||
| 1867 szeptember 1. A sziszeki fuvarosok tiltakoznak a Déli Vasút pályájának Sziszektől a Dunáig való meghosszabbítása ellen - írja az Anyagi Érdekeink c. lap. 'A fuvaros szellem ma, a vaspályák korszakában nem bír többé semmi előjogokkal. Minden gőzmozdony kifütyüli, s korunk gúnykacajának teszi ki a sziszeieket. | ||||
|
1868 Szeptember 1. Megkezdi működését a Magyar kir. Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség. Megnyílik a Déli Vasút Barcs-Murakeresztúr közötti vonala. Hossza: 70 km. 1868 Szeptember 8. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium figyelmezteti a vasúttársaságokat, hogy az utasokkal érintkező személyzetnek a magyar nyelvet nemcsak értenie, hanem alkalmaznia is kell. 1868 Szeptember 17. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium meghatározza a vasúti tisztviselők és szolgák egyenruházatát. A hivatalnokok nem hordanak egyenruhát. Az állomási hivatalnokok sötétkék sapkát, a többiek szolgálati érmet viselnek. A szolgák számára búzavirágkék atillát és világosszürke nadrágot írnak elő. 1868 Szeptember 26. Megnyílik a Pesti Közúti Vaspálya Társaság kőbányai lóvasúti vonala. |
||||
|
1869 Szeptember 11. Megnyílik az Alföld-Fiumei Vasút Szeged-Zombor közötti vonala. Hossza: 101 km. 1869 Szeptember 11. Megnyílik a vasúti összeköttetés szegeden az Osztrák Államvasút s az Alföld-Fiumei Vasút Szeged-Rókus indóháza között. 1869 Szeptember 23. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium módosítja a vasúti tisztek és szolgák egyenruházatát. A tisztviselők ezüstpaszománnyal díszített szolgálati sapkájára aranyzsinór kerül |
||||
|
1871 Szeptember 1. Megnyílik a Kassa-Oderbergi Vasút Kassa-Eperjes közötti vonala. Hossza: 33 km. 1871 Szeptember 2. A Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség felszólítja az érdekelteket a vasúti egyenruházati rendelet betartására. 1871 Szeptember 7. Megnyílik a Magyar Keleti Vasút Nagyvárad-Kolozsvár közötti vonala. Hossza: 152 km. 1871 Szeptember 14. Megnyílik az Alföld-Fiumei Vasút Nagyvárad-Csaba közötti vonala. Hossza 87 km. 1871 Szeptember 23. A Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség engedélyezi a vonatok külső megvilágításánál a kőolaj használatát. 1871 Szeptember 25. Megnyílik a Magyar Északkeleti Vasút Nagykároly-Szatmárnémeti közötti vonala. Hossza 36 km. 1871 Szeptember 28. Megjelenik a Központi Vasúti és Közlekedési Közlöny első száma. A lap 1878-ig hetente jelenik meg. Folytatása: Vasúti és Közlekedési Közlöny. |
||||
| 1872 Szeptember 1. Megnyílik a Magyar Nyugati Vasút Szombathely-Gyanafalva közötti vonala. Hossza: 65 km. | ||||
|
1873 Szeptember 3. Megnyílik a MÁV Zólyom-Besztercebánya közötti vonala. Hossza: 21 km. 1873 Szeptember 10. Megnyílik a MÁV Bánréve-Fülek közötti vonala. Hossza: 48 km. 1873 Szeptember 23. Az Osztrák Államvasút hajózási engedélyt kap Zimony-Belgrád-Vidin közötti útvonalra. |
||||
| 1874 Szeptember 5. Megnyílik a MÁV Feled-Tiszolc közötti vonala. Hossza: 49 km. 1874 Szeptember 6. Megnyílik az Osztrák Államvasút Vojtek-Németbogsán közötti vonala. Hossza: 47 km. 1874 Szeptember 20. Megjelenik a Vasút, a magyar vasúti szolgaszemélyzet érdekeit képviselő hetilap első száma. A lapot 1884-ig adják ki. |
||||
| 1876 Szeptember 1. Megnyílik a Vágvölgyi Vasút Nagyszombat-Szered közötti vonala. Hossza: 14 km. | ||||
| 1878 Szeptember 23
Megnyílik a MÁV Dalja-Bród közötti vonala. Hossza: 96 km. 1878 Szeptember 23 Megnyílik a MÁV Vukovár-duna-part közötti vonala. Hossza 2 km. |
||||
| 1880 Szeptember 14. A közlekedési minisztérium októberben átköltözik a volt Tiszavidéki Vasúttársaság székházába, a Mária Valéria utcába. | ||||
| 1881Szeptember 14. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium kiadja a Margitfalva-Szomolnoki HÉV engedélyokiratát. 1881 Szeptember 15. Megnyílik a Szamosvölgyi HÉV Apahida-Dés közötti vonala. Hossza: 47 km. 1881 Szeptember 16. Megnyílik a Nyitravölgyi HÉV Nyitra-Nagytapolcsány közötti vonala. Hossza: 34 km. 1881 Szeptember 25. Megnyílik az Arad-Körösvidéki HÉV Borosjenő-Borossebes közötti vonala. Hossza: 26 km. - A Vasút c. lap elemzi a vasúton utazók szokásait. |
||||
| 1882 Szeptember 23. A fából épített eszéki vasúthíd egy éppen áthaladó vonat alatt leszakad, mert az árvíz alámosta a híd egyik cölöpét. A vonat a Drávába esik, 22 halott. | ||||
| 1884 Szeptember 8. 'Kéjvonat' indul Nyíregyházáról Budapestre Munkácsy Mihály: Krisztus a Kálvárián c. festményének megtekintésére. 1884 Szeptember 10 Eszéken megkezdődik a lóvasúti közlekedés. A pálya hossza: 8,2 km. 1884 Szeptember 15 A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli: nem megnyitott vasútvonalakon tilos a személy- és áruszállítás. A pálya építését az építési engedély kiadása előtt tilos elkezdeni. 1884 Szeptember 15 Megnyílik a MÁV Zimonytól az ország határig terjedő vonala. Hossza: 4 km. |
||||
| 1885 Szeptember 7. Veszprém megye szabályrendeletet fogad el a Sió-csatornán építendő hidakról. Kétnyílású hidat építeni nem lehet, csak páratlan nyílásút. A középnyílás 7,5 méternél kisebb nem lehet. | ||||
| 1886 Szeptember 4. Megnyílik a Zágorai HÉV Zapresic-Varasd (hossza: 89 km) és Zabok-Krapinateplic-Krapina közötti (hossza: 16 km) vonala. 1886 Szeptember 24. Megnyílik a MÁV Csata-Ipolyság közötti helyiérdekű vonala. Hossza: 31 km. |
||||
| 1887 Szeptember 1. Létrehozzák Budapesten a vasútitiszt-képző tanfolyamot. Feladata az elméleti képzés. A végzett hallgatókat hivatalnokként alkalmazzák a vasúttársaságok. 1887 Szeptember 4. Ünnepélyesen megnyílik a vasúti szaktanfolyam. 1887 Szeptember 18. Megnyílik a MÁV Csata-Léva közötti helyiérdekű vonala. Hossza: 32 km. 1887 Szeptember 24. Megnyílik a Kunszentmárton-Szentes közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 22 km. |
||||
| 1888 Szeptember 16. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium kiadja az óbudai Fő tértől a Filatorigátig vezető közúti vasút engedélyokiratát. Pálházai Erdei Vasút elődjét 1888-ban építették 700 mm-es nyomtávolságban. A vontatást lovakkal végezték. |
||||
| 1889 Szeptember 10. Megnyílik a Kisújszállás-Gyoma közötti helyiérdekű vasúti vonal. Hossza: 45 km. 1889 Szeptember 18. Megnyílik az őjgradiska-Bród közötti vonal. Hossza: 51 km. 1889 Szeptember 19. A fővárosi rendőrfőkapitány hirdetményben figyelmezteti a polgárokat, hogy a villamosok fedett áramvezetékét tilos megérinteni. A kocsisok 'hajtás közben a legnagyobb éberséget fejtsék ki, a hajtás közben való alvástól, a vasúti vágányokon azok hosszában való hajtástól óvakodjanak.' 1889 Szeptember 23. Minisztertanácsi ülés. A zónatarifa miatt megnövekedett utasforgalom kielégítése céljából 500 vasúti személykocsit vásárolnak. 1889 Szeptember 29. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a svábhegyi fogaskerekű engedélyokiratának függelékét. 1889 Szeptember 30. Megnyílik a Budapest bal parti körvasút. Hossza: 16 km. |
||||
| 1890 Szeptember 9. Bányavasutak építési engedélyeinek kiadása a Kereskedelemügyi Minisztérium feladata. 1890 Szeptember 17. Megnyílik a Somogyszob-Barcs közötti helyiérdekű vasúti vonal. Hossza: 46 km. 1890 Szeptember 20. Szabályrendeletet bocsátanak ki a közlekedés feltételeiről. A közlekedőknek a sorompó előtt meg kell állni. Vonat közlekedése esetében tilos az átjárás. |
||||
|
1891 Szeptember 5. Megindul a lóvasút Zágrábban. 1891 Szeptember 21. A MÁV a rakodási időt a nappali 12 óráról 6 órára csökkenti. |
||||
| 1892 Szeptember 1.Megnyílt a Budapest Duna jobb parti (óbuda) körvasút. Hossza: 6 km . A Délipályaudvartól Budán (Margit körút, Bem József utca, felsőrakpart) át jutottak el a szerelvények az óbudai üzemekbe. 1892 Szeptember 12. Jóváhagyják a Zágrábi Lófogatú Közúti Rt. Alapszabályzatát. 1892 Szeptember 13. Megnyílik a Nagyszeben-Felek közötti helyiérdekű vasút. Hossza: 32 km. |
||||
| 1893 Szeptember 30. Megnyílik a lóvasúti forgalom a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak József főherceg telepétől az Almássy Páltelepi Paulus térig. | ||||
|
1894 Szeptember 7. Megnyílik a Nagysurány-Aranyosmarót közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 41 km. 1894 Szeptember 12. Megnyílik a Körös-Belovár közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 32 km. 1894 Szeptember 14. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja az Esztergom-Almásfüzitői HÉV engedélyokiratának második függelékét. 1894 Szeptember 19. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a Pozsonyi Közúti Villamos Vasút engedélyokiratát. 1894 Szeptember 29. A Rókus kórház-Újköztemető közötti lóvasúti vonalon megkezdődik a villamosközlekedés. |
||||
| 1913 | ||||
| 1931 Szeptember 13. Matuska Szilveszter felrobbantotta a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat alatt a biatorbágyi vasúti hidat szeptember 12-ről 13-ra virradó éjjel 0 óra 20 perckor. A detonáció következtében a mozdony az első hat kocsival a viaduktról a mélybe zuhant. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. A helyszínen megtalálták a házilag szerkesztett pokolgépet és egy levelet, amely a kommunistákra terelte a gyanút. Ennek következtében statáriumot, vagyis rögtönítélő bíróságot vezetett be 1932 októberéig. A nyomozás során azonban kiderült, hogy az őrült bécsi kereskedő és gyáros, Matuska Szilveszter követte el a bűncselekményt, valamint egy korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese. Az osztrák bíróság 6 évi fegyházra, a magyar törvényszék pedig halálra ítélte, de mivel nem volt halálbüntetés Ausztriában, az ottani büntetésének letöltése után életfogytiglani fegyházra ítélték, amelyet a Váci Országos Királyi Fegyintézetben kellett letöltenie. 1944 végén, amikor a felszabadító orosz csapatok Vácra érkeztek, a börtön néhány órára gazdátlan maradt, Matuska Szilveszter megszökött a zűrzavarban és eltűnt. Utoljára szülőfalujában, Csantavéren látták. Mélyen vallásos ember volt, a fegyházban verseket írt, vallási témájú, nagy részletességgel kidolgozott képeket festett, amelyekből később kiállítást is rendeztek. Életéről és a vonatszerencsétlenségről "Viadukt" címen film is készült. | ||||
| 1932 Szeptember 12 Budapest és Komárom között megindult a menetrendszerű villamos vasúti vontatás - Kandó Kálmán gépészmérnök fázisváltó rendszerű mozdonyaival. A V40,001 és a V40,002 -vel négy gyors és egy személy vonatot továbbítottak. | ||||
| 1973 szeptemberében Rákos-Újszász-Szolnok vonalon indult meg a villamos vontatás. (ellnőrizni!!!!!!) | ||||
| Forrás: *1 Magyarország a XX. században, IV. KÖTET : Tudomány 1. Műszaki és természettudományok *2 FRISNYÁK ZSUZSA A magyarországi közlekedés krónikája című anyagából valók. *3 ezenanapon.hu *4 Magyar Vasúttörténet ( Közlekedési Dokumentációs Kft, 1996-) *5 Vasúthistória évkönyvek (KÖZDOK,1988-2002) *6 Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon ( Közlekedési Múzeum , 1984) *7 Vasúti Diesel-vontatójárművek ( Varga Jenő 1974) *8 A vasúti technika kézikönyve ( Czére Béla,1975) *9 Fejezetek a 150 éves Ganz-gyár történetéből 1844-1994 (Kiss József, 1994) *10 A Közlekedési Múzeum évkönyve I - IX. *11 A hegyközi kisvasút |
||||