|
|
VIII.évfolyam.2010 | . |
| [ Nyitólap ] [ Hírek ] [ Letöltés ] [ Kiállítások ] [ Klubok ] [ Történelem ] [ Magazinok ] [ Elöfizetés ] [ Impresszum ] |
|
Júliusi vasúttörténeti évfordulók. |
|||
| 1837 | ||||
| 1844 | ||||
| 1845 | ||||
| 1846 Július 15.
Megnyitják a mai Magyarország első vasútvonalát Pest és Vác között. Az év végén a vasúthálózat hossza 33 km. |
||||
| 1847 Az év folyamán Sopronban megindul az omnibusz-közlekedés a pályaudvar és a belváros között. Az év végén a vasúthálózat hossza 159 km. |
||||
| 1848.júlus 6 Megszületik Baros Gábor a későbbi
"vasminiszter" Az év végén a vasúthálózat hossza 176 km. |
||||
| 1849 Az év végén a vasúthálózat hossza 176 km. | ||||
| 1850 Az év végén a vasúthálózat hossza 220 km | ||||
| 1852 Az év végén a vasúthálózat hossza 355 km. | ||||
| 1853
Az év folyamán gyorskocsi-közlekedés indul Arad-Temesvár, Temesvár-Orsova között. Ganz Ábrahám elkezdi a vasúti kocsik kerekeinek újszerű gyártását. Az év végén a vasúthálózat hossza 413 km. |
||||
| 1854 Az év végén a vasúthálózat hossza 473 km. | ||||
| 1855 Az év végén a vasúthálózat hossza 551 km. | ||||
| 1856Az év végén a vasúthálózat hossza 650 km | ||||
| 1857
Az év folyamán Omnibusz közlekedik Szegeden a vasútállomás és a vendégfogadók között. Az év végén a vasúthálózat hossza 939 km. |
||||
| 1858 Az év végén a vasúthálózat hossza 1244 km. | ||||
| 1860 Az év végén a vasúthálózat hossza 1605 km. | ||||
| 1861 Az év végén a vasúthálózat hossza 1827 km. | ||||
| 1862 Az év végén a vasúthálózat hossza 1903 km | ||||
| 1864 Az év végén a vasúthálózat hossza 1936 km. | ||||
| 1865 Az év végén a vasúthálózat hossza 2153 km. | ||||
| 1866 Július 30
Megnyílik az első hazai lóvasút Pest , Széna tér és Újpest , Városkapu között a Pesti Közúti Vaspálya Társaság üzemeltetésében. Az év végén a vasúthálózat hossza 2153 km. |
||||
| 1867 A MÁV Északi Járműjavító elődcégének alakulása. A Magyar Államvasutak megvásárolja a Magyar-Schweizi Wagongyár-at és a Magyar - Belga Gép és Hajóépítő Társaság- ot, ezekből létrehozza a Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyár- át. Valójában csak 1875-től van őnállóan üzemelő főműhely. |
||||
1868 Július 1
A kormány megvásárolja a Pest - Salgótaján vasútvonalat üzemeltető, nehéz pénzügyi helyzetbe került Magyar Északi Vasutat. |
||||
| 1869 Július 4. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium engedélyokmányt ad a rákospalota-újpesti lóvasút létesítéséhez és fenntartásához. Július 7. az Angol-Magyar Bank- Atzél Péter és az aradi polgárok engedélyt kapnak Aradon lóvasút kiépítésére és üzemeltetésére. Július 8. Megindul a lóvasúti forgalom Temesvárott 5 személyszállító kocsival és 12 pár lóval. A megnyitott vonal hossza 1896 méter. július 10 Kandó Kálmán születése, Pesten Július 14. A király szentesíti a Magyar Nyugati Vasút kiépítéséről szóló V. és az Első Magyar Gácsországi Vasút kiépítéséről szóló VI. törvénycikket. Az év végén a vasúthálózat hossza 2732 km. |
||||
| 1870
Július 9. A király szentesíti a Bátaszék-Dombóvár-Zákányi Vasút kiépítéséről szóló XXXIII. törvénycikket. A király szentesíti az államkincstár tulajdonát képező ferenc-csatorna átruházásáról és a csatorna kiegészítéséről szóló XXXIV. törvénycikket. Az engedélyes Türr István köteles a Ferenc-csatornát kijavítani, Baja és Bezdán között csatornát ásatni, a Sugovicát hajózhatóvá tenni és kikötővé átalakítani. Július 17. A király szentesíti a Magyar Északnyugati Vasút építését elrendelő XLI. törvénycikket. Az engedélyes Érsekújvártól a komáromi Duna-partig, valamint Nyitrától Trencsénig vasutat építhet és üzemeltethet. Július 18. A MÁV hivatali levelezésében kötelező a magyar nyelv használata. Az év végén a vasúthálózat hossza: 3471 km. |
||||
| 1871
Július 5. Megnyílik a Magyar északkeleti Vasút Debrecen-Nagykároly közötti vonala. Hossza: 70 km. Július 19. A Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség elrendeli: minden nagyobb állomáson könnyen látható, sötétben kivilágított órát kell elhelyezni. Az év folyamán elkészül a MÁV első udvari kocsija. Az év végén a vasúthálózat hossza: 4395 km. |
||||
| 1872 Július 8. A Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség hozzájárul az 5 mérföld sebességgel közlekedő vonatokban a Ganz kéregöntésű kerekekkel ellátott kocsik üzemeltetéséhez. Július 12. Megnyílik a Magyar Keleti Vasút Medgyes-Segesvár közötti vonala. Hossza: 39 km. Július 23. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli a következő téli idényben a vasúti kocsik fűtését. A fűtést az I-II. osztályú kocsikban forró vizes palackokkal, a III-IV. osztályban kályhákkal kell megoldani. Az év végén a vasutak hossza 5367 km. |
||||
| 1873 Július 20. Megnyílik a Déli Vasút Dombóvár-Bátaszék közötti vonala. Hossza: 65 km. Július 28. Leég a MÁV Gépgyár egy része. A MÁV elhatározza, hogy a leégett rész újjáépítésével együtt létrehozza a MÁV főműhelyét, az Északi Főműhelyt. Az év folyamán megkezdődik a gőzmozdonyok hazai gyártása. A MÁV gépgyár a Sigl gyár tervei alapján néhány III. osztályú mozdonyt gyárt. Az év végén a vasúthálózat hossza 6233 km. |
||||
| 1874
Július 1. Hatályba lép az új vasúti üzletszabályzat. Július 7. A király szentesíti a vaspályák által okozott balesetek iránti felelősségről szóló XVIII. törvénycikket. A törvény a gyógyítási költségek mellett a vagyoni hátrányok kárpótlásáról is rendelkezik. Július 20. Megnyílik a MÁV Rozsnyó-Dobsina közötti vonala. Hossza: 24 km. Július 30. A XXX. törvénycikk módosítja a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút engedélyokmányát. A király szentesíti a XXIX. törvénycikket, melynek értelmében a Sopron-Pozsony-Lundenburg-Vágvölgyi Vasút új neve: Vágvölgyi Vasút. Július folyamán az osztrák-magyar vasúttársaságok megállapodnak az alakban, szövegben, szerkezetben egyöntetű menetjegyek bevezetésében. A menet- és tértijegyek két részre osztják. Az első osztályú jegyek színe sárga. A másod- és harmadosztályú jegyek zöld, illetve barna színűek. Az év folyamán a MÁV megvásárolja az első gyorsvonati mozdonyokat bécsből. Az év végén a vasutak hossza: 6411 km. *1 |
||||
| 1875 Július 1. A belforgalomban hatályba lép a XX. törvénycikk, melynek értelmében a vasúti és gőzhajózási személyszállítási díjak után 10 %-os adót kell fizetni. A törvény a gyorsszállítmányokat 5, a teherszállítmányokat 2%-os szállítási adóval terheli. A törvény a külforgalomban szeptember 1-jétől lép életbe. AMagyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyár -ból leválasztják és önállósódik a főműhely (Később ebből lett az Északi Főműhely). Az év folyamán első ízben alkalmaznak állandó fűtési berendezést a vasúti kocsikban, ez az ún. Geburth rendszerű kályhafűtés. Az évben nem nyílik meg új vasútvonal. |
||||
| 1876
Július 28. A Belügyminisztérium jóváhagyja a 'M. kir. Államvasutak szolgaszemélyzetének betegsegélyező és temetkezési egylete' alapszabályait. Az év végén a vasúthálózat hossza 6688 km. |
||||
| 1877 Július 1. Valamennyi vasútvonalon új, egységes jelzési utasítás lép életbe. Az év végén a vasúthálózat hossza 6761 km. |
||||
| 1878 Az év folyamán az év végén a vasúthálózat hossza 7001 km. | ||||
| 1879
Július 11. A király szentesíti a Kassa-Oderbergi Vasút függő ügyeinek rendezéséről, valamint az Eperjes-Tarnowi Vasút magyarországi részének egyesítéséről szóló XXXVIII. tövénycikket. Az év végén a vasúthálózat hossza 7077 km. |
||||
| 1880
Az év folyamán
a Ganz-gyár magába olvasztja a Kőbányai úti kocsigyárat. Az év végén a vasúthálózat hossza 7079 km. |
||||
| 1881 Az év folyamán Kordina Zsigmond a MÁV Gépgyár mozdonyszerkesztési irodájának vezetője lesz. A Tiszavidéki Vasút államosításával egységessé vált MÁV-hálózaton olcsó, s a távolság arányában csökkenő mértékű, egységtételeken alapuló díjszámítást vezetnek be. Az év végén a vasúthálózat hossza 7204 Km. |
||||
| 1882Az év végén a vasúthálózat hossza 7809 km. | ||||
| 1883
Létrejön a MÁV alkalmazottainak fogyasztási szövetkezete, a MÁV Konzum. Az év végén a vasúthálózat hossza 8403 km. |
||||
| 1884 Július 1. Szegeden megindul a lóvasúti közlekedés. A fővonalon a menetdíj: 10 krajcár. Július 5. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium szabályzatot ad ki a MÁV alkalmazottait megillető hivatalos címekről és illetményekről. Július 6. Megnyílik a Szatmárnémeti-Nagybánya közötti helyiérdekű vasútvonal. Hossza: 56 km. Július 15. Megnyílik a MÁV Kelenföld-Újszőny közötti vonala. Hossza: 92 km. Július 26. Megnyílik a MÁV Besztercebánya-Zolyombrezó közötti vonala. Hossza: 34 km. Az év folyamán a MÁV Gépgyár igazgatását a MÁV Igazgatóságának fennhatóság helyett a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz helyezik. Az év végén a vasútvonalak hossza 8746 km. |
||||
| 1885
Az év folyamán a MÁV oldalfolyosós, különálló szakaszokból álló korszerű személykocsikat szerez be. Az év végén a vasúthálózat hossza: 9052 km. |
||||
| 1886 Július 16. Sertéstrágyát csak vasból készült, fedett vasúti kocsiban lehet szállítani lehetőleg éjszaka, s csak nyílt pályán szabad felrakni. *2 Az év folyamán megalakul az Orsovai Vasúti Hivatalnokok Kaszinója és az Orsovai Vasúti Munkások Kaszinója. Az év végén a vasúthálózat hossza 9382 km. |
||||
| 1887 Július 1. Hatályba lép a XIV. törvénycikk, melynek értelmében a vasutakon és a gőzhajókon utazók a viteldíj 18%-ának megfelelő összegű adót kötelesek fizetni. Gyorsszállítmányokért 5%-a szállítási adó. A MÁV vonalain egységes helyi árudíjszabás lép életbe. Július 2. Megnyílik a Bihari HÉV Váradpüspöki-Érmihályfalva (hossza: 25 km) közötti vonala. Július 15. A törvényhatóságoknak valamennyi hidat és kompot meg kell vizsgálni a közlekedés biztonsága szempontjából. Július 20. A vasúttársaságok vezetői tanácskozást tartanak a gabonakereskedők bevonásával a gabonaforgalom előmozdításához szükséges intézkedésekről. Július 29. A közlekedési miniszter értekezletet tart a belügyminiszter, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a főváros képviselőinek részvételével a főváros területén létesítendő géperejű közúti vasutak ügyében. Az értekezlet azt az elvi kérdést vitatja meg: kinek van joga engedélyezni ilyen vasutakat. A felek nem győzik meg egymást. Július 31. Megnyílik a Mátra-Körösvidéki HÉV Kisterenye-Kisújszállás közötti vonala. Hossza: 127 km. Megnyílik a Mátra-Körösvidéki HÉV Mátramindent-Mátranovák közötti vonala. Hossza: 5 km. Az év folyamán: az év végén a vasúthálózat hossza 10 161 km. |
||||
| 1888
Július 1. Életbe lép a vasúti hivatalnokok, altisztek, szolgák egyenruházata tárgyában kiadott szabályrendelet. Ismételten megtiltja az atilla viselését, helyette gyapjúzubbonyt írnak elő. A végrehajtó szolgálatban dolgozó alkalmazottak a szolgálati idő alatt kötelesek egyenruhát viselni. Július 15. Kihirdetik a budapesti körvasútról szóló XXVII. törvénycikket. Az építési költség 2,5 millió forint. Kihirdetik az al-dunai Vaskapu hajózási akadályainak elhárításáról szóló XXVI. Törvénycikket. Az építési költség 9 millió forint. Megépítették a Pálházai Erdei Vasút elődjét 700 mm-es nyomtávolságban. A vontatást lovakkal végezték. |
||||
| 1889
Július 1. A Balaton új gőzhajója a Kelén, megkezdi menetrend szerinti közlekedését. Július 3. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a Csáktornya-Zalaszentiván-Ukki HÉV engedélyokiratát. Július 5. A Zeitschrift für Eisenbahnen und Dampfschiffart c. folyóiratban cikk jelenik meg a zónatarifáról. A cikkíró félti Ausztriát Magyarország közlekedési túlsúlyától. 'Az az ország, mely az olcsó zónatarifát először fogja alkalmazni, Európa forgalmának árját legközelebb maga felé fordítja.' Július 8. Az Osztrák-Magyar Államvasút eldönti, hogy azon vonalain, melyekkel szemben a MÁV versenyt támaszthat, új személydíjszabást vezet be. Az új díjszabás 'épp oly jutányos, mint a zónatarifa'. A Földművelésügyi és Kereskedelemügyi Minisztérium együttes rendeletben szabályozza az ásvány- és gyógyforrások területeit érintő vasúti és közúti építkezések körüli eljárást. Július 13. A kereskedelmi miniszter aláírja az óbudai Fő tértől a Filatorigátig vezetendő helyiérdekű vasútvonal engedélyokiratának függelékét. Július 17. Megnyílik az István út-Hermina út-Állatkert közötti lóvasúti vonal. Július 19. Módosítják a vasútitiszt-képző tanfolyam vizsgaszabályzatát. A nyilvános, rendes hallgatóknak kötelező a német és francia nyelvek tanulása. Július 30. Megindul az első normál nyomtávú fővárosi közforgalmú villamos az Egyetem tér-Orczy tér között, a Stáció utcán át. Az év folyamán a MÁV és a Wagon Lits közötti szerződés alapján megindul a gyorsvonatokon a háló- és étkezőkocsik rendszeres forgalma. Az év végén a vasúthálózat hossza 10 925 km. |
||||
| 1890
Július 1. Kiadják a Pozsony-Szombathelyi HűV engedélyokiratát, a Torontái HÉV engedélyokiratának függelékét, valamint az Esztergom-Almásfüzitői HÉV engedélyokiratát. Július 4. Minisztertanácsi ülés. Baross Gábor kéri a Kereskedelmi Minisztérium hivatalainak átköltöztetését- egy a 'kereskedelmi miniszter számára természetbeni lakás berendezésével' - az államosított Magyar Északkeleti Vasút budai igazgatósági épületébe. Július 11. A kereskedelmi miniszter leszállítja a Fiumébe feladott gabona és liszt vasúti tarifáját. Visszautasítja a Déli Vasút új személyszállítási tarifáját, mert az különbözeti tarifákat tartalmaz. Július 20. Egy Balassagyarmat-Vác közötti omnibusz hátsó ülésén a menetdíj 2,5 forint. Balasagyarmatból Losoncra, Salgótarjánba külön omnibusz 7 forint, Szécsénybe, Ludányba 4 forint. Július 28. A MÁV Hajózási Vállalat Vukovár és Újvidék között új járatot indít. A járat a helyi fuvarozási igények kielégítése mellett a gabonát a MÁV vonalaira s innét Fiume tereli, az idegen érdekeltségű Déli Vasút elkerülésével. Az év folyamán a MÁV beszerzi az első I. e. oszt. (később 222. sor.) gyorsvonati mozdonyait. Ez a típus továbbítja majdnem másfél évtizeden át a legfontosabb vonalakon közlekedő gyorsvonatokat. |
||||
| 1891 Július 1.
Hatályba lép a MÁV hajós személyzetének egyenruházatáról szóló rendelet. A hivatalnokok (révkapitány, hajóskapitány, hajóellenőr) egyenruházata: sapka, hosszú kabát, rövid kabát, mellény, nadrág, köpeny, nyakkendő és kesztyű. A sapkajelvény: aranyszálból hímzett horgony, felette a magyar koronával, két oldalán kettéosztott szárnyaskerék. Az Osztrák-Magyar Államvasút magyarországi államosított vonalaiból megszervezik a Budapest bal parti üzletvezetőséget. Július 3. Hatályba lép a budapesti duna jobb parti körvasút kiépítését elrendelő XXIV. törvénycikk. Július 4. A kereskedelmi miniszter elrendeli, hogy a helyiérdekű vasutak nyilvános versenytárgyalásainál a szabad versenyt semmi módon nem szabad korlátozni. Július 6. A MÁV a Duna gőzhajózási Társasággal versenyző vonalain nagymértékben csökkenti a szállítási díjakat. Július 8. Megnyílik a Szigetkamara-Aknaszlatina közötti helyiérdekű vasúti vonal. Hossza: 4 km. Július 11. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút engedélyokiratának függelékét. Július 14. Megnyílik a Nagymargita-Versec közötti helyiérdekű vasúti vonal. Hossza: 18 km. Július 22. Megnyílik a villamosközlekedés Budapesten a Király utcában. Július 29. Megnyílik a Dévaványa-Kót közötti helyiérdekű vasúti vonal. Hossza: 39 km. Megnyílik a Szeghalom-Füzesgyarmat közötti helyiérdekű vasúti vonal. Hossza: 9 km. Július 30. A király szentesíti a budapesti Duna jobb parti körvasútról szóló XXIV. törvénycikket. Az év folyamán a szerb szilva- és sertésforgalom lebonyolítását a MÁV Hajózási Vállalat teljes egészében megszerzi. Az év végén a vasúthálózat hossza: 12 005 km. |
||||
| 1892
Július 1. 'A mostani divat szerint egyenruházott vasutas, ha sapka nélkül ül az irodában, nem mindenki tudhatja róla, hogy vasútas-e vagy katona' - írja a Vasút c. lap. Július 16. A kereskedelemügyi miniszter Lukács Béla. Július 31. Életbe lép a Máramarossziget-Kőrösmező-határszéli vasút állami kiépítését elrendelő XVI. Törvénycikk. A vonalépítési és berendezési költségei: 13,5 millió frt. Az év végén a vasúthálózat hossza 12 238 km. |
||||
1893
Július 22. A Kereskedelemügyi Minisztérium elrendeli, hogy a MÁV kedvezményesen szállítsa az alföldi traszverzális út építéséhez szükséges kőanyagot. |
||||
| 1894 Július 1. Megnyílik az Ungvár-Dubrinics közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 30 km. Július 5. A XIV. törvénycikk 2 millió frt-ot irányoz elő Győr, Szabadka, Szolnok, Hatvan, Ferencváros állomások bővítésére, a vágvölgyi vonal és a vác-esztergomi vonalak átalakítására. Július 19. Megnyílik a Dubrinics-Nagyberezna közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 12 km. Július 21. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a Baja-Zombor-őjvidéki HÉV engedélyokiratát. A magyar vasúthálózat hossza 13 227 km. |
||||
| 1895
Július 29. A Kereskedelemügyi Minisztérium engedélyezi, hogy az Esztergom-Almásfüzitői HÉV táti munkavágányán ideiglenesen korlátolt közforgalmat bonyolítsanak le. Július 30. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a Csorbatói Fogaskerekű HÉV engedélyokiratát. A magyar vasúthálózat hossza 14 015 km. |
||||
1896
Július 9. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a Szekszárd-Bátaszéki HÉV engedélyokiratát. |
||||
| 1897
Július 10. Miskolcon megalakul a villamosközlekedés. Július 12. Megkezdődik a villamosközlekedés Budapesten a Keleti Pályaudvar-Kőbánya között. Július 13. A kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a Szabadka Villamos Vasút engedélyokiratát. Július 31. Megnyílik a Temesvár-Módos közötti vasútvonal. Hossza: 51 km. A magyar vasúthálózat hossza: 15 856 km. |
||||
| 1898
Július 19. Hatályba lép a 11 millió frt kölcsön folyósítását elrendelő XXIV. törvénycikk, melyet a bosznia-hercegovinai államvasutak Gabella állomásától a dalmáciai határig, valamint a csatlakozó szárnyvonalak építésére kell fordítani. Július 22. Megnyílik a Gattája-Lugos közötti vasútvonal. Hossza: 58 km. A magyar vasúthálózat hossza 16 476 km. |
||||
| 1899
Július 2. Megnyílik a Óbecse-Újvidék-Titel közötti vasútvonal. Hossza: 102 km. Július 11. Megindul a villamosközlekedés Fiumében. Július 24. Megnyílik a Mezőkovácsháza-Csaba közötti keskeny nyomtávú vasútvonal. Hossza: 66 km. A magyar vasúthálózat hossza: 17059 km |
||||
| 1900
Július 23. A Kereskedelemügyi Minisztérium kiadja a nagykörúti villamosvonalra vonatkozó engedélyokmány függelékét. A magyar vasúthálózat hossza 17 245 km. |
||||
1901
Július 27. Hatályba lép a XVII. törvénycikk a Torontáli HÉV és a Torontál megyei útalap pénzügyi viszonyainak rendezéséről. |
||||
| 1902 A magyar vasúthálózat hossza 17 550 km | ||||
| 1903
Július 26. Nagy vasutas munkásgyűlés Budapesten. A magyar vasúthálózat hossza 17 855 km. |
||||
| 1904
Július 1. Megalakul a MÁV Munkások Nyugdíjpénztára. Július 15. Megkezdődik a villamosközlekedés a fővárosban a Haller utcában. Július 18. Robbantásos merényletet követnek el a brassói gyorsvonat ellen. Komolyabb személyi sérülés nem történt. Július 19. Hatályba lép a MÁV alkalmazottainak illetményeiről szóló XVIII. Törvénycikk. Az év folyamán beszüntetik a forgalmat a kolozsvári gőzüzemű közúti vasúton. A magyar vasúthálózat hossza 17 965 km. |
||||
| 1905
A főváros rendőrfőkapitánya bevezeti Budapesten a forgalmi engedélyt és a rendszámot a gépkocsik részére. A magyar vasúthálózat hossza 18 331 km. |
||||
| 1906 Július 9. Megkezdődik a villamosközlekedés a fővárosban a Hungária körúton a Salgótarjáni út-Kerepesi út között. Július 29. Megnyílik a Debrecen-Hajdúsámson közötti vonal. Hossza: 22 km. Az év folyamán Európa egyik legerősebb síkpálya gyorsvonati mozdonya, a MÁV I. n. osztályú (később 203. sorozat) gőzmozdonya a milánói világkiállításon nagydíjat nyer. Készült az Északi főműhelyben 1906-1908 között 10 db. A magyar vasúthálózat hossza 18 848 km. |
||||
| 1907 Július 9. Megnyílik a Turja-Óbecse közötti vonal. Hossza: 19 km. A magyar vasúthálózat hossza 19 099 km. |
||||
| 1908
Július 1. Megindul a villamosközlekedés Szegeden. Július 9. Megnyílik a Temesvár-Varjas közötti vonal. Hossza: 28 km. Július 28. Hatályba lép a Kassa-Oderbergi Vasútnak nyújtandó állami biztosításról szóló XXXII. törvénycikk. - Hatályba lép a MÁV beruházásairól szóló XXXI. törvénycikk. A magyar vasúthálózat hossza 19 305 km. |
||||
| 1909
Július 11. Megnyílik a Vác-Drégelypalánk és Diósjenő-Romhány közötti vonal. Hossza: 65 km. Július 27. Megnyílik a Hőlak-Trencsénteplic közötti keskeny nyomtávú villamosvonal. Hossza: 6 km. |
||||
| 1910
Július 31. Megnyílik a Kiskőszeg-Baranyavár-Pálmonostor-Siklós közötti vonal. Hossza: 63 km. A magyar vasúthálózat hossza 20 824 km. |
||||
| 1911
Július 19. Megnyílik a Hajdúsámson-Nyírbátor között vonal. Hossza: 39 km. A magyar vasúthálózat hossza 21 152 km. |
||||
| 1912
Július 27. Hatályba lép a XXXVII. törvénycikk, mely többek között elrendeli, hogy a MÁV alkalmazottjai számára az Istvántelki Főműhely mellett lakótelepet kell létesíteni Kihirdetik a Virje-Kaproncai HÉV engedélyezéséről és a Körös-Belovár-Verőce-Barcsi HÉV egységes engedélyokmányának kiadásáról szóló XLI. törvénycikket. Kihirdetik a Bodrogközi Gazdasági Vasút engedélyezéséről szóló XLII. törvénycikket. Kihirdetik a Siklós-Közprigóc-Barcsi HÉV engedélyezéséről szóló XLIII. Törvénycikket. - Kihirdetik Károlyváros-Budajarci HÉV engedélyezéséről szóló XLIV. törvénycikket. Kihirdetik a Kisvárda-Nyírbaktai HÉV engedélyezéséről, a Nyíregyháza-Mátészalkai, Nyíregyháza-Vásárosnaményi és a Nagykálló-Nyíradonyi HÉV egyesítéséről szóló XLV. törvénycikket. Kihirdetik az Ogulintól Kszin irányában létesítendő államvasút megépítéséről szóló XLVIII. törvénycikket. Kihirdetik a MÁV hálózatán 1912-ben sürgősen végrehajtandó munkákról és forgalmi eszközökről szóló XLVII. törvénycikket. Az év folyamán a MÁV bevezeti az expressz áru szállítást. A magyar vasúthálózat hossza 21 627 km. |
||||
| 1913 Augusztus 13-án adták át a Bodrogközi Gazdasági Vasút által 760 mm-es nyomtávval épített Cigánd-Királyhelmec vonalat. | ||||
| 1914
Július 9. Megnyílik a Csaca-Trencsénmakó közötti helyiérdekű vonal. Hossza: 27 km. Július 20. Magyarország déli légterében megtiltják a légi közlekedést. A tilalmi zóna Bródtól a Száva mentén a Száva dunai torkolatáig. Innét a Duna mentén Orsováig, Orsovától Livazényig, Livazénytől Déváig a vasútvonal mentén, Dévától Marosillyén át Lugosig a vasútvonal mentén. Lugostól Temesváron át Nagykikindáig a vasúti fővonal mentén, Nagykikindától Törökbecséig a vasútvonal mentén, Törökbecséétől Bácsföldvárig a Tisza mentén, Bácsföldvártól Józseffalván át Temerinig a vasútvonal mentén, Temerintől egyenes irányban Ókérig. Ókértől Kiszácsig a vasút mentén, Kiszácstól Petrőcig, Petrőctől Glozsan és Begecs határán át Cerevicig, Cerevictől a Duna mentén Vukovárig, Vukovártól a vasút mentén Bródba vissza. A tilalmi zónába kerülő repülőgépek kötelesek leszállni. Nem kormányozható légi járműveknek tilos fegyvert használni. Július 28. A vasúton megindul a szerb hadiforgalom. A tömeges csapatszállítás augusztus 3-tól veszi kezdetét. Az év folyamán Budapesten utcai telefonos taxiállomásokat, drosztokat állítanak fel. |
||||
| 1916 | ||||
| 1917 | ||||
| 1918 | ||||
| 1919 Július 8. A MÁV elnöke, Vázsonyi Jenő megválik beosztásától. Landler Jenő népbiztos az elnöki széket nem tölti be, hanem a MÁV-elnöki jogkörbe tartozó ügyeket saját hatáskörébe vonja. Július 26. Az Esztergomi híd Párkány felőli első ívének a folyópillérre támaszkodó acélszerkezete egy detonáció nyomán a Dunába csúszik. A valaha volt legnagyobb magyar vasúthálózat: 22 869 km *1 |
||||
| 1920 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8141 km | ||||
| 1921 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8566 km | ||||
| 1922 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8504 km. | ||||
| 1923 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8504 km. | ||||
| 1924
Az év folyamán megváltozik a MÁV jogállása: önálló, kereskedelmi vállalat. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8508 km. |
||||
| 1925 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8498 km. | ||||
| 1926
Az év folyamán teherautó-fuvarozók csak olyan szállítmányokat vállalhatnak, melyek rendeltetési helye a legközelebbi vasúttól 5 km-nél távolabb van. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8522 km. |
||||
| 1927 A vasúttársaságok a gépkocsiforgalom ellensúlyozására létre hozzák a Magyar Vasutak Autóbusz-közlekedési Vállalat Rt-t 32 autóbuszt és 27 tehergépkocsit szereznek be. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8505 km. |
||||
| 1928
Az év folyamán angol kölcsönből a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. megkezdi a bánhidai elektromos centrálé építését, mely később a villamosított budapest-hegyeshalmi fővonal számára szolgáltatja a villamos energiát. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8616 km. |
||||
| 1929 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8670 km. | ||||
| 1930
Az év folyamán megkezdődik a MÁV teherkocsik Kunze-Knorr-féle tehervonati légfékkel való felszerelése. Megjelennek a MÁV vonalain az első kéttengelyes, acélvázas, 8,5 m tengelytávú gyorsvonati kalauzkocsik. Az Északi Főműhelyben megkezdik a Kandó rendszerű, fázisváltós villamos mozdonyok javítását. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8675 km. |
||||
| 1931
A
vasutakon elkövetett közveszélyes cselekmények rögtönbíráskodás hatálya alá esnek. Megépül a balatonszemesi hegesztett vashíd, mely Magyarországon az első, Európában a negyedik hegesztett, vasszerkezetű híd. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8665 km. |
||||
| 1932 Július 1 Államosítják a Duna-Száva-Adria (DSzA) Vasúttársaságot (korábban Déli Vasút), ezzel megszűnik az utolsó jelentős magánvasút.
Július 5 feszültség alá helyezik a hegyeshalimi vonal következő szakaszát, Bánhida - Almásfüzítő majd Június 22 Bicske után Budaörsig, Július 19 Komáromig és Július 26.-án villanymozdony a Keleti pályaudvaron önerőből (V40,001) A közforgalmi vasúthálózat hossza 8664 km. |
||||
| 1933 Az év folyamán Egyesítik a MÁV Autófuvarozási Irodáját és a posta autóbuszüzemét, és az egészet beolvasztják az államvasutak szervezetébe. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8651 km. |
||||
| 1934 Az év folyamán a növekvő gyümölcsszállítási igények kielégítésére a MÁV megkezdi a Ggak sorozatú négytengelyű gyümölcsszállító kocsik beszerzését. A MÁV magasnak tartott tarifái miatt tömeges mértékű távolsági szekérközlekedés indul Nyíregyházáról és Debrecenből a fővárosba. 1935-re a távolsági szekérjáratok az egész országban elterjednek. |
||||
| 1935
Az év közepén a közforgalmú vasúthálózat hossza 8648 km A legforgalmasabb vidéki vasútállomás: Rákospalota-Újpest (1,3 millió utas/év). A közforgalmú vasúthálózat hossza 8644 km. |
||||
| 1936
Az év folyamán a nyári menetrend életbe léptetése során Budapest Keleti pályaudvar és Nyíregyháza között beindítják az első belföldi gyorssínautóbuszok a 270 km-es távolságot 3 óra 21 perc alatt teszik meg. A téli menetrend életbelépésétől gyorssínautóbusz közlekedik Budapest-Szeged között is. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8646 km. |
||||
| 1937
Az év folyamán a MÁV-nál különleges, személygépkocsik szállítására alkalmas fedett tehergépkocsikat helyeznek üzembe. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8660 km. |
||||
| 1938 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8660 km. | ||||
| 1939 A közforgalmú vasúthálózat hossza 10 150 km. | ||||
| 1940 A közforgalmú vasúthálózat hossza 12 405 km. | ||||
1941 A közforgalmú vasúthálózat hossza 13 551 km. |
||||
| 1942 A közforgalmú vasúthálózat hossza 13 598 km | ||||
| 1943 A közforgalmú vasúthálózat hossza 13 555 km | ||||
| 1944 A közforgalmú vasúthálózat hossza 13 560 km | ||||
| 1945
Július 2. Újraindul az autóbusz-közlekedés Budapesten. Az első járat a Gellért tér-Apponyi tér között közlekedik. A viteldíj 5 pengő. Július 9. Megszűnik a MÁV-üzletvezetőségekben és forgalmi szolgálatokban felállított üzemi bizottságok működése. Július 14-20. A II. Ukrán Front Hadiforgalmi Főnöksége átadja a MÁV Szombathelyi Üzletvezetőség vonalainak irányítását a MÁV-nak. Július 15. A MÁV ideiglenesen átveszi a Szeged-Csanádi Vasút Rt. vonalait. Július 28. Bebrits Lajos miniszteri osztályfőnök felszólal a MÁV Igazgatóság főosztályvezetői értekezletén a baleseteket okozó vasutasok megfegyelmezéséről: 'El kell érnünk a bíróságoknál, hogy a büntetéseknél a legsúlyosabb büntetésig, a halálbüntetésig is elmenjenek, mert a szabotálás vádját kell emelni és keresztül kell vinni azt még akkori is, ha a szabotálás vádját teljesen nem tudjuk valószínűsíteni'. Július 31. Budapest-Gyöngyös és Budapest-Kecskemét között megindul a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8691 km |
||||
| 1946
Július 1. Az amerikai megszállási övezetben tartózkodó három duna-tengerjáró hajón (Kassa, Szeged, Budapest) megszüntetik a katonai felügyeletet. Július 2. A fővárosban az arcképes havibérlet ára 32 000 billió, az autóbuszjegyé 2000 billió pengő. Július 3. A fővárosban az arcképes havibérlet ára 80 000 billió, az autóbuszjegyé 5000 billió pengő. Július 4. A fővárosban az arcképes havibérlet ára 320 000 billió, az autóbuszjegyé 20 000 billió pengő. Július 5. A fővárosban az arcképes havibérlet ára 800 000 billió, az autóbuszjegyé 50 000 billlió pengő. Július 6. A fővárosban az arcképes havibérlet ára 8000 ezerbillió, az autóbuszjegy 500 ezerbillió pengő. Július 7. A fővárosban az arcképes havibérlet ára 32 000 ezerbillió, az autóbuszjegyé 2000 ezerbillió pengő. Július 9. A fővárosban az arcképes havibérlet ára 80 trillió, az autóbuszjegy 5 trillió pengő. Július 25. A fővárosban a villamos arcképes havibérlet ára 80 000 000 adópengő. Július 31. A forgalomba állított Tisza, Duna tengerjáró hajó elindul a Fekete-tenger felé. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8715 km. |
||||
| 1947 Július 10. A Ganz Hajógyár hajóműhelye leég. A hatóságok szabotázsra gyanakszanak. Július folyamán befejeződik Záhony állomás bővítése. Átadják az első, 1524 mm széles nyomtávolságú vágányt. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8149 km |
||||
| 1948
Július 10. A Maszovlet nyári járatot indít Budapest-Siófok között. Július 22. A Gazdasági Főtanács hozzájárul, hogy hatósági orvosok kedvezménnyel személyautót vásárolhassanak. A behozatal és a lebonyolítás a Mogürt feladata. A 200 darab Tátra és Skoda autó vételárát a vevők évi 12%-os kamat mellett 30 hónapon át törleszthetik le. Július 24. Üzembe helyezik a MÁV első önműködő, vágányfoglaltságot jelző Integra típusú biztosítóberendezését az Úttörővasút Csillebérc állomásán. Július 30 (vagy 31) Ünnepélyesen megnyitják a szovjet minta alapján épített úttörővasút Széchenyi-hegy-Virágvölgy (Előre) állomások közötti vonalszakaszát. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8206 km. |
||||
| 1949 Július 7. Megnyílik az Úttörővasút második szakasza. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium elrendeli, hogy a tárca területén műszaki képzettségű alkalmazottak kizárólag műszaki (termelési)beosztásban foglalkoztathatók. Július 8. A MÁV vezérigazgatója az éberség jegyében megtiltja a vasút területén a fényképezést. Július 15. A közlekedési miniszter elrendeli a minisztérium dolgozói munkafegyelmének megszilárdítását. Reggel 8 óra után a későn jövő alkalmazottak a jelenléti ívet csak az osztályvezető előtt írhatják alá. Hivatali munkaidő alatt engedély nélkül az épületből eltávozni szigorúan tilos. Ebédidő: fél óra. A munkaidő alatt a fodrászatot csak rövid ideig tartó hajápolásra (fésülés, vízhullám) lehet igénybe venni. A cipészműhelyben és a szabóságon várakozni tilos. Énekkari, zenekari próbákat munkaidő alatt tartani nem szabad. A gépírónők felettesük távolléte alatt kötelesek hivatalos elfoglaltságot keresni, esetleg más előadóknak segíteni. Azon alkalmazottakkal szemben, akik egy hónapon belül kétszer is vétenek a rendelkezés ellen, vizsgálatot rendelnek el. A Vasúti Főosztályon és a MÁV-igazgatóságokon felállítják a politikai osztályokat. Július 29. A Külföldi Kapcsolatok Hivatala megszűnik. A ki- és beutazási ügyek a belügyminiszter hatáskörébe tartoznak. Külföldi meghívást elfogadni, külföldre utazni, külföldi bizottságokat meghívni és fogadni kizárólag a belügyminiszter előzetes hozzájárulásával lehet. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8170 km. |
||||
| 1950
úlius 1. MÁV-díjszabást vezetnek be az államosított Debrecen-Nyírbátori HÉV vonalán. Július 3. Megnyílik a Maszovlet békéscsabai járata. Július 15. Államosítják a Debreceni Helyi Vasút Vállalatot. A vállalat új neve Debreceni Villamosvasút Községi Vállalat. Július 31. Megalakul a Közlekedés- és Mélyépítéstudományi Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, mely kizárólagos jogot kap a tárca területét érintő sajtótermékek kiadásár. Az év folyamán a MÁV-nál fegyelmivel, demokráciaellenes tevékenység miatt 265 személyt elbocsátanak. A MÁV Pécsi Igazgatóságának területéről mintegy 270 vasutast az ország északi felébe helyeznek át, a titóizmus befolyásának csökkentése céljából. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8649 km. |
||||
| 1951
Az év folyamán a Dunakeszi és Székesfehérvári Járműjavító Üzemi Vállalatok a Kohó és Gépipari Minisztérium felügyelete alá kerülnek. A szocialista országok vasútjain átmenetben fuvarozott küldemények tranzit fuvardíjainak egységesítése érdekében életbe lép az Egységes Átmeneti Díjszabás (ETT). Létrejön a szocialista országok vasútjainak közös árufuvarozási szabályokat tartalmazó államközi szerződése a Megállapodás a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról' (SZMPSZ). A közforgalmú vasúthálózat hossza 8738 km. |
||||
| 1952 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8996 km | ||||
| 1953 Az év folyamán a MÁVAUT Autóközlekedési Vállalat 15 területi autóbuszvállalatra bomlik. Megszűnik az Autójavító Ipari Központ és a Teherautó-fuvarozási Központ. - A közforgalmú vasúthálózat hossza 8852 km. | ||||
| 1954
Az év folyamán Hargita típusú motorvonatokat állít forgalomba a MÁV. Megépül a szabadszállási 12,6 méter fesztávolságú, alumínium gerendahíd. Ez Magyarországon az első, a világon a negyedik olyan híd, melynek teljes tartószerkezete könnyűfémből készül. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8873 km. |
||||
| 1955
Az év folyamán a járműjavító üzemekben elkezdődik a faszekrényes személyszállító kocsik átépítése, acélvázas szekrénnyel való ellátásuk. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8879 km. |
||||
| 1956 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8891 km | ||||
| 1957
Az év folyamán a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozó vállalatokból, intézményekből az 1956-os forradalom alatt végzett tevékenység miatt eltávolítanak 2193 személyt. Ebből művezető, vagy ennél magasabb beosztású dolgozó: 379 fő. Az ország egész területén foglalkoztatott gépkocsivezetők közül, a forradalom alatt tanúsított magatartása miatt 1759 főnél (3%) tesznek javaslatot a gépjárművezetői engedély visszavonására. A tárca területén létrejött forradalmi bizottságokban és munkástanácsokban 8946 fő vett részt. Közülük elbocsátottak 1293, alacsonyabb beosztásba helyzetek 534, letartóztattak 125 dolgozót. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8905 km. |
||||
| 1958
Az év folyamán megjelennek az útburkolati jelek, az úttestre festett eligazító jelzések: a zebrák, a sávokat elválasztó jelzések, a forgalomirányító nyilak stb. A főváros utcáin megjelennek az első Moszkvics 407 típusú négyüléses taxik. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8933 km. |
||||
| 1959 A
MÁVAG-ban, illetve annak jogelődjeiben összesen 7576 gőzmozdonyt gyártottak (
1874. január 3-tól
), az év folyamán
a gyár mozdonyanyakönyvének adatai szerint, ekkor (1959 március 20) gördült ki a gyár kapuján az utolsó gőzmozdony. Az Északi Főműhelyben elkezdődik a Ward-Leonard rendszerű V41 és V42 sorozatú mozdonyok javítása. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8920 km. |
||||
| 1960 Az év folyamán a Fővárosi Autóbuszüzem átveszi a Malévtől a Ferihegyi repülőtér és a városközpont közötti forgalmat. A közforgalmú vasúthálózat hossza 10 026 km. |
||||
| 1961 Az év folyamán a Budapest-Szeged közötti autóbusz viteldíja 77 Ft, a vasúté (gyorsvonat 2. osz.) 76,4 Ft, a személyvonat 74,4 Ft. A MÁV négytengelyes Uah(Ra) sorozatú kénsavszállító kocsikat állít forgalomba. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9994 km. |
||||
| 1962 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9920 km | ||||
| 1963
Az év folyamán a MÁV 100 db normál nyomtávolságú gőzmozdonyt vásárol a Szovjetunióból. A mozdonyok sorozatjele: 520. Üzembe helyezik az első önműködő fénysorompót Pákozd mellett a 7. számú főúton. A MÁV négytengelyes halszállító kocsikat állít forgalomba. A szocialista országok vasútjain életbe lép az Egységes Nemzetközi Személydíjszabás (EMPT). Az első Nohab dieselmozdonyok. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9804 km. |
||||
| 1964
Az Ikarus csuklós autóbuszok gyártását kezdi el. Az év folyamán 68 km hosszúságú normál és 52 km-nyi keskeny nyomtávú vasútvonal forgalmát közútra terelik. Az 1963-asokkal együtt összesen 20 Nohab gyártmányú dieselmozdony Magyarországon (M61-es jelzéssel). A közforgalmú vasúthálózat hossza 9838 km |
||||
| 1965
Az év folyamán Csuklós autóbuszok kapcsolódnak be a fővárosi tömegközlekedésbe. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9651 km. |
||||
| 1966 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9602 km. | ||||
| 1967 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9593 km. | ||||
| 1968 Az év folyamán Felszerelik az első poggyászmegőrző automatákat a Nyugati pályaudvaron. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9353 km. |
||||
| 1969 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9261 km | ||||
| 1970 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9168 km. | ||||
| 1971
Az év folyamán a lakott területek elejét és végét jelző egységes táblákat állítanak fel. Megváltoztatják egyes KRESZ-táblák alakját. Az Ikarusban elkészül az ötvenezredik autóbusz. A Trabant szervizelését már két szervizállomás látja el a fővárosban. A gépkocsi-karbantartó hálózatot az alacsony műszaki színvonal, a minőségi kifogások és a hosszú várakozási idő jellemzi. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9000 km. |
||||
| 1972 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8904 km | ||||
| 1973 Az év folyamán autóbuszforgalmi sávokat létesítenek a Rákóczi úton és a Kossuth Lajos utcában. M41 dieselhidraulikus mozdonyok a GanzMávagtól. *1 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8819 km. |
||||
| 1974
Megjelennek az M43 és az M47 jelú romániai dieselmozdonyok. *1 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8615 km |
||||
| 1975 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8392 km. | ||||
| 1976 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8336 km. | ||||
| 1977 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8190 km. | ||||
| 1978 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8090 km. | ||||
| 1979 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8039 km. | ||||
| 1980 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7864 km. | ||||
| 1981 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7864 km. | ||||
| 1982 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7759 km. | ||||
| 1983 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7760 km. | ||||
| 1984 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7766 km | ||||
| 1985 A Közforgalmú vasúthálózat hossza 7767 km | ||||
| 1986 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7766 km | ||||
| 1987 A közforgalmi vasúthálózat hossza 7770 km. | ||||
| 1988 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7765 km. | ||||
| 1989 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7770 km. | ||||
| 1990 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7772 km. | ||||
| 1991 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7766 km | ||||
| 1992 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7750 km. | ||||
| 1993 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7709 km | ||||
| 1994 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7715 km. | ||||
| 1995A közforgalmú vasúthálózat hossza 7714 km | ||||
| 1996 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7715 km. | ||||
| 1997 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7711 km. | ||||
| 1998 julius 10 Rákoskerti civil szerezetek, elsősorban a
Rákoskert Vasúti Közlekedéséért Alapítvány által szervezett felújítás eredményeképpen megmenekült és újjáépült a Keleti pályaudvartól negyedik megálló, a
Rákoskerti állomásépület kiegészítve egy kerékpár centrummal. A közforgalmú vasúthálózat hossza 7873 km. |
||||
| 1999 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7873 km. | ||||
| 2000 A vasútvonalak építési hossza 7873 km. | ||||
| 2001 | ||||
| 2002 | ||||
| 2003 | ||||
| 2004 | ||||
| 2005 Siemens gyártmányú Desiro motorvonatok állnak forgalomba. | ||||
| 2006 A svájci Flirt nyert mégis előbb Talent villamos motorvonatok érkeznek Magyarországra. Újabb Desirok állnak forgalomba. Botrányos körülmények között, az év folyamán korrupciós botrányba keveredett Siemens által gyártott rekord hosszúságú villamosok a budapesti köruton . A szocialista - liberális kormány újabb vasútvonalak megszűntetéséről dönt. A vasútvonalak hossza 2006 december 31.-én .... ? |
||||
| 2007 Folytatódnak a vasútvonalak felszámolásai (hivatalosan a személyforgalom felfüggesztése) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2007. június 18-án a 11 sz. vasútvonal Veszprém-Bakonyszentlászló szakaszát ideiglenes műemléki védelem alá vonta! Indoklás: "A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a védendő vasúti épületek és műtárgyak a vasútvonal esetleges használaton kívüliségéből adódó romlás, pusztulás miatt veszélyeztetettek. ... A Győrt Veszprémmel összekötő vonal ... a hegyvidéki terep miatt olyan egyedi jelleget mutat, amely hazánkban páratlanná teszi. ... Magyarország hajdan nagy számú hasonló jellegű létesítményei közül az egyik utolsó ... jelentős emléke." |
||||
| 2008 | ||||
| 2009 "uj" Zalai vasutvonal | ||||
| 2010 | ||||
| 2011 | ||||
| Forrás: *1 Magyarország a XX. században, IV. KÖTET : Tudomány 1. Műszaki és természettudományok *2 FRISNYÁK ZSUZSA A magyarországi közlekedés krónikája című anyagából valók. *3 ezenanapon.hu *4 Magyar Vasúttörténet ( Közlekedési Dokumentációs Kft, 1996-) *5 Vasúthistória évkönyvek (KÖZDOK,1988-2002) *6 Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon ( Közlekedési Múzeum , 1984) *7 Vasúti Diesel-vontatójárművek ( Varga Jenő 1974) *8 A vasúti technika kézikönyve ( Czére Béla,1975) *9 Fejezetek a 150 éves Ganz-gyár történetéből 1844-1994 (Kiss József, 1994) *10 A Közlekedési Múzeum évkönyve I - IX. *11 A hegyközi kisvasút |
||||