|
|
VIII.évfolyam.2010 | . |
|
|
Vasúttörténeti évfordulók. |
|||
| 1837 | ||||
| 1844 | ||||
| 1845 | ||||
| 1846 Az év végén a vasúthálózat hossza 33 km. | ||||
| 1847Az év folyamán Sopronban megindul az omnibusz-közlekedés a pályaudvar és a belváros között. Az év végén a vasúthálózat hossza 159 km. |
||||
| 1848.08.20
Sopron Katzelsdorf vasútvonal. Az év végén a vasúthálózat hossza 176 km. |
||||
| 1849 Az év végén a vasúthálózat hossza 176 km. | ||||
| 1850 Az év végén a vasúthálózat hossza 220 km | ||||
| 1852 Az év végén a vasúthálózat hossza 355 km. | ||||
| 1853 Az év folyamán gyorskocsi-közlekedés indul Arad-Temesvár, Temesvár-Orsova között. Ganz Ábrahám elkezdi a vasúti kocsik kerekeinek újszerű gyártását. Az év végén a vasúthálózat hossza 413 km. |
||||
| 1854 Az év végén a vasúthálózat hossza 473 km. | ||||
| 1855 Az év végén a vasúthálózat hossza 551 km. | ||||
1856 Az év végén a vasúthálózat hossza 650 km |
||||
| 1857 Az év folyamán Omnibusz közlekedik Szegeden a vasútállomás és a vendégfogadók között. Az év végén a vasúthálózat hossza 939 km. |
||||
| 1858 Az év végén a vasúthálózat hossza 1244 km. | ||||
| 1860 Az év végén a vasúthálózat hossza 1605 km. | ||||
| 1861 Az év végén a vasúthálózat hossza 1827 km. | ||||
| 1862 Az év végén a vasúthálózat hossza 1903 km | ||||
| 1864 Az év folyamán
megalakul a Pesti Közúti Vaspálya Társaság. Az év végén a vasúthálózat hossza 1936 km. |
||||
| 1865 Az év végén a vasúthálózat hossza 2153 km. | ||||
| 1866 Az év végén a vasúthálózat hossza 2153 km. | ||||
| 1867 Az év végén a vasúthálózat hossza 2279 km. | ||||
1868 Az év végén a vasúthálózat hossza 2627 km. |
||||
| 1869 Az év végén a vasúthálózat hossza 2732 km. | ||||
| 1870 Az év végén a vasúthálózat hossza 3471 km. | ||||
| 1871 Az év folyamán elkészül a MÁV első udvari kocsija. Az év végén a vasúthálózat hossza 4395 km. |
||||
| 1872 Az év végén a vasutak hossza 5367 km. | ||||
| 1873 Az év folyamán megkezdődik a gőzmozdonyok hazai gyártása. A MÁV gépgyár a Sigl gyár tervei alapján néhány III. osztályú mozdonyt gyárt. Az év végén a vasúthálózat hossza 6233 km. |
||||
| 1874 Az év folyamán a MÁV megvásárolja az első gyorsvonati mozdonyokat bécsből - kikövezik a Miskolci főutcát. Az év végén a vasutak hossza: 6411 km. *1 |
||||
| 1875 Az év folyamán első ízben alkalmaznak állandó fűtési berendezést a vasúti kocsikban, ez az ún. Geburth rendszerű kályhafűtés. Az évben nem nyílik meg új vasútvonal. Az év végén a vasutak hossza: 6411 km. |
||||
| 1876 Az év végén a vasúthálózat hossza 6688 km. | ||||
| 1877 Az év végén a vasúthálózat hossza 6761 km. | ||||
| 1878 Az év folyamán az év végén a vasúthálózat hossza 7001 km. | ||||
| 1879 Az év végén a vasúthálózat hossza 7077 km. | ||||
| 1880 Az év folyamán
a Ganz-gyár magába olvasztja a Kőbányai úti kocsigyárat. Az év végén a vasúthálózat hossza 7079 km. |
||||
1881 Az év folyamán Kordina Zsigmond a MÁV Gépgyár mozdonyszerkesztési irodájának vezetője lesz. |
||||
| 1882 Az év végén a vasúthálózat hossza 7809 km. | ||||
| 1883 Létrejön a MÁV alkalmazottainak fogyasztási szövetkezete, a MÁV Konzum. Az év végén a vasúthálózat hossza 8403 km. |
||||
| 1884 Az év folyamán a MÁV Gépgyár igazgatását a MÁV Igazgatóságának fennhatóság helyett a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz helyezik. Az év végén a vasútvonalak hossza 8746 km. |
||||
| 1885 Az év folyamán a MÁV oldalfolyosós, különálló szakaszokból álló korszerű személykocsikat szerez be. Az év végén a vasúthálózat hossza: 9052 km. |
||||
| 1886 Az év folyamán megalakul az Orsovai Vasúti Hivatalnokok Kaszinója és az Orsovai Vasúti Munkások Kaszinója. Az év végén a vasúthálózat hossza 9382 km. |
||||
| 1887 Az év folyamán: az év végén a vasúthálózat hossza 10 161 km. | ||||
| 1888 Pálházai Erdei Vasút elődjét 1888-ban építették 700 mm-es nyomtávolságban. A vontatást lovakkal végezték. | ||||
| 1889 Az év folyamán a MÁV és a Wagon Lits közötti szerződés alapján megindul a gyorsvonatokon a háló- és étkezőkocsik rendszeres forgalma. Az év végén a vasúthálózat hossza 10 925 km. |
||||
| 1890 Az év folyamán a MÁV beszerzi az első I. e. oszt. (később 222. sor.) gyorsvonati mozdonyait. Ez a típus továbbítja majdnem másfél évtizeden át a legfontosabb vonalakon közlekedő gyorsvonatokat. | ||||
| 1891 Az év folyamán a szerb szilva- és sertésforgalom lebonyolítását a MÁV Hajózási Vállalat teljes egészében megszerzi. Az év végén a vasúthálózat hossza: 12 005 km. |
||||
| 1892 Az év végén a vasúthálózat hossza 12 238 km. | ||||
| 1893 Az év folyamán a MÁV beszerzi a III. q. osztályú mozdonyát, amely tehervonatokon kívül hegyi pályán személy-, ill. gyorsvonatokat is képes továbbítani. Ilyen mozdonyokat állítanak be pl. a brassó-predeáli pályán.
A magyar vasúthálózat hossza 12 675 km. |
||||
| 1894 A magyar vasúthálózat hossza 13 227 km. | ||||
| 1895 A magyar vasúthálózat hossza 14 015 km. | ||||
| 1896 A magyar vasúthálózat hossza 14 968 km. | ||||
| 1897 A magyar vasúthálózat hossza: 15 856 km. | ||||
| 1898 A magyar vasúthálózat hossza 16 476 km. | ||||
| 1899 A magyar vasúthálózat hossza: 17059 km | ||||
| 1900 A magyar vasúthálózat hossza 17 245 km. | ||||
1901 A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményeiben megjelenik a magyarországi keskenyvágányú vasutak országos hálózatáról szóló koncepció, mely az összefüggő kisvasúthálózat megteremtését veti fel. |
||||
| 1902 A magyar vasúthálózat hossza 17 550 km | ||||
| 1903 A magyar vasúthálózat hossza 17 855 km. | ||||
| 1904 Az év folyamán beszüntetik a forgalmat a kolozsvári gőzüzemű közúti vasúton. A magyar vasúthálózat hossza 17 965 km. |
||||
| 1905 A főváros rendőrfőkapitánya bevezeti Budapesten a forgalmi engedélyt és a rendszámot a gépkocsik részére. A magyar vasúthálózat hossza 18 331 km. |
||||
| 1906 Az év folyamán Európa egyik legerősebb síkpálya gyorsvonati mozdonya, a MÁV I. n. osztályú (később 203. sorozat) gőzmozdonya a milánói világkiállításon nagydíjat nyer. A magyar vasúthálózat hossza 18 848 km. |
||||
| 1907 A magyar vasúthálózat hossza 19 099 km. | ||||
| 1908 A magyar vasúthálózat hossza 19 305 km. | ||||
| 1909 | ||||
| 1910 A magyar vasúthálózat hossza 20 824 km. | ||||
| 1911 A magyar vasúthálózat hossza 21 152 km. | ||||
| 1912 Az év folyamán a MÁV bevezeti az expressz áru szállítást. A magyar vasúthálózat hossza 21 627 km. |
||||
| 1913 | ||||
| 1914 Az év folyamán Budapesten utcai telefonos taxiállomásokat, drosztokat állítanak fel. | ||||
| 1916 | ||||
| 1917 | ||||
| 1918 Bodrogközi Gazdasági Vasút az 1918-as határmódosítások után Királyhelmec Csehszlovákiához került, ezért a Zemplénagárd - Királyhelmec közötti vonalszakaszt felszámolták. | ||||
| 1919 A valaha volt legnagyobb magyar vasúthálózat: 22 869 km *1 | ||||
| 1920 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8141 km | ||||
| 1921 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8566 km | ||||
| 1922 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8504 km. | ||||
| 1923 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8504 km. | ||||
| 1924 Az év folyamán megváltozik a MÁV jogállása: önálló, kereskedelmi vállalat. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8508 km. |
||||
| 1925 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8498 km. | ||||
| 1926 Az év folyamán teherautó-fuvarozók csak olyan szállítmányokat vállalhatnak, melyek rendeltetési helye a legközelebbi vasúttól 5 km-nél távolabb van. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8522 km. |
||||
| 1927 A vasúttársaságok a gépkocsiforgalom ellensúlyozására létre hozzák a Magyar Vasutak Autóbusz-közlekedési Vállalat Rt-t 32 autóbuszt és 27 tehergépkocsit szereznek be. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8505 km. |
||||
| 1928 Az év folyamán angol kölcsönből a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. megkezdi a bánhidai elektromos centrálé építését, mely később a villamosított budapest-hegyeshalmi fővonal számára szolgáltatja a villamos energiát. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8616 km. |
||||
| 1929 A Ganz/Láng benzin(diesel)motoros villamos hajtású keskenynyomközű mozdonyokat szállított a Szegedi GV-nek M1-M4 jelzéssel. *Gy A közforgalmú vasúthálózat hossza 8670 km. |
||||
| 1930 Az év folyamán megkezdődik a MÁV teherkocsik Kunze-Knorr-féle tehervonati légfékkel való felszerelése. Megjelennek a MÁV vonalain az első kéttengelyes, acélvázas, 8,5 m tengelytávú gyorsvonati kalauzkocsik. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8675 km. |
||||
| 1931 A
vasutakon elkövetett közveszélyes cselekmények rögtönbíráskodás hatálya alá esnek. Megépül a balatonszemesi hegesztett vashíd, mely Magyarországon az első, Európában a negyedik hegesztett, vasszerkezetű híd. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8665 km. |
||||
| 1932 A közforgalmi vasúthálózat hossza 8664 km. | ||||
| 1933 Az év folyamán Egyesítik a MÁV Autófuvarozási Irodáját és a posta autóbuszüzemét, és az egészet beolvasztják az államvasutak szervezetébe. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8651 km. |
||||
| 1934 Az év folyamán a növekvő gyümölcsszállítási igények kielégítésére a MÁV megkezdi a Ggak sorozatú négytengelyű gyümölcsszállító kocsik beszerzését. A MÁV magasnak tartott tarifái miatt tömeges mértékű távolsági szekérközlekedés indul Nyíregyházáról és Debrecenből a fővárosba. 1935-re a távolsági szekérjáratok az egész országban elterjednek. |
||||
| 1935 Az év közepén a közforgalmú vasúthálózat hossza 8648 km A legforgalmasabb vidéki vasútállomás: Rákospalota-Újpest (1,3 millió utas/év). A közforgalmú vasúthálózat hossza 8644 km. |
||||
| 1936 Az év folyamán a nyári menetrend életbe léptetése során Budapest Keleti pályaudvar és Nyíregyháza között beindítják az első belföldi gyorssínautóbuszok a 270 km-es távolságot 3 óra 21 perc alatt teszik meg. - A téli menetrend életbelépésétől gyorssínautóbusz közlekedik Budapest-Szeged között is. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8646 km. |
||||
| 1937 Az év folyamán a MÁV-nál különleges, személygépkocsik szállítására alkalmas fedett tehergépkocsikat helyeznek üzembe. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8660 km. |
||||
| 1938 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8660 km. | ||||
| 1939 A közforgalmú vasúthálózat hossza 10 150 km. | ||||
| A közforgalmú vasúthálózat hossza 12 405 km. | ||||
1941 A közforgalmú vasúthálózat hossza 13 551 km. |
||||
| 1942 A közforgalmú vasúthálózat hossza 13 598 km | ||||
| 1943 A közforgalmú vasúthálózat hossza 13 555 km | ||||
| 1944 A közforgalmú vasúthálózat hossza 13 560 km | ||||
| 1945 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8691 km | ||||
| 1946 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8715 km. | ||||
| 1947 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8149 km | ||||
| 1948 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8206 km. | ||||
| 1949 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8170 km. | ||||
| 1950 Az év folyamán a MÁV-nál fegyelmivel, demokráciaellenes tevékenység miatt 265 személyt elbocsátanak. A MÁV Pécsi Igazgatóságának területéről mintegy 270 vasutast az ország északi felébe helyeznek át, a titóizmus befolyásának csökkentése céljából. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8649 km. |
||||
| 1951 Az év folyamán a Dunakeszi és Székesfehérvári Járműjavító Üzemi Vállalatok a Kohó és Gépipari Minisztérium felügyelete alá kerülnek. - A szocialista országok vasútjain átmenetben fuvarozott küldemények tranzit fuvardíjainak egységesítése érdekében életbe lép az Egységes Átmeneti Díjszabás (ETT). Létrejön a szocialista országok vasútjainak közös árufuvarozási szabályokat tartalmazó államközi szerződése a Megállapodás a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról' (SZMPSZ). A közforgalmú vasúthálózat hossza 8738 km. |
||||
| 1952 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8996 km | ||||
| 1953 Az év folyamán a MÁVAUT Autóközlekedési Vállalat 15 területi autóbuszvállalatra bomlik. Megszűnik az Autójavító Ipari Központ és a Teherautó-fuvarozási Központ. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8852 km. |
||||
| 1954 Az év folyamán Hargita típusú motorvonatokat állít forgalomba a MÁV. Megépül a szabadszállási 12,6 méter fesztávolságú, alumínium gerendahíd. Ez Magyarországon az első, a világon a negyedik olyan híd, melynek teljes tartószerkezete könnyűfémből készül. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8873 km. |
||||
| 1955 Az év folyamán a járműjavító üzemekben elkezdődik a faszekrényes személyszállító kocsik átépítése acélvázas szekrénnyűvé. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8879 km. |
||||
| 1956 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8891 km | ||||
| 1957 Az év folyamán a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozó vállalatokból, intézményekből az 1956-os forradalom alatt végzett tevékenység miatt eltávolítanak 2193 személyt. Ebből művezető, vagy ennél magasabb beosztású dolgozó: 379 fő. Az ország egész területén foglalkoztatott gépkocsivezetők közül, a forradalom alatt tanúsított magatartása miatt 1759 főnél (3%) tesznek javaslatot a gépjárművezetői engedély visszavonására. A tárca területén létrejött forradalmi bizottságokban és munkástanácsokban 8946 fő vett részt. Közülük elbocsátottak 1293, alacsonyabb beosztásba helyzetek 534, letartóztattak 125 dolgozót. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8905 km. |
||||
| 1958 Az év folyamán megjelennek az útburkolati jelek, az úttestre festett eligazító jelzések: a zebrák, a sávokat elválasztó jelzések, a forgalomirányító nyilak stb. A főváros utcáin megjelennek az első Moszkvics 407 típusú négyüléses taxik. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8933 km. |
||||
| 1959 A
MÁVAG-ban, illetve annak jogelődjeiben összesen 7576 gőzmozdonyt gyártottak (
1874. január 3-tól
), az év folyamán
a gyár mozdonyanyakönyvének adatai szerint, ekkor (1959 március 20) gördült ki a gyár kapuján az utolsó gőzmozdony. A közforgalmú vasúthálózat hossza 8920 km. |
||||
| 1960 Az év folyamán a Fővárosi Autóbuszüzem átveszi a Malévtől a Ferihegyi repülőtér és a városközpont közötti forgalmat. A közforgalmú vasúthálózat hossza 10 026 km. |
||||
| 1961 Az év folyamán a Budapest-Szeged közötti autóbusz viteldíja 77 Ft, a vasúté (gyorsvonat 2. osz.) 76,4 Ft, a személyvonat 74,4 Ft. A MÁV négytengelyes Uah(Ra) sorozatú kénsavszállító kocsikat állít forgalomba. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9994 km. |
||||
| 1962 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9920 km | ||||
| 1963 Az év folyamán a MÁV 100 db normál nyomtávolságú gőzmozdonyt vásárol a Szovjetunióból. A mozdonyok sorozatjele: 520. Üzembe helyezik az első önműködő fénysorompót Pákozd mellett a 7. számú főúton. A MÁV négytengelyes halszállító kocsikat állít forgalomba. A szocialista országok vasútjain életbe lép az Egységes Nemzetközi Személydíjszabás (EMPT). Az első Nohab dieselmozdonyok. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9804 km. |
||||
| 1964
Az Ikarus csuklós autóbuszok gyártását kezdi el. Az év folyamán 68 km hosszúságú normál és 52 km-nyi keskeny nyomtávú vasútvonal forgalmát közútra terelik. Az 1963-asokkal együtt összesen 20 Nohab gyártmányú dieselmozdony Magyarországon (M61-es jelzéssel). A közforgalmú vasúthálózat hossza 9838 km |
||||
| 1965 Az év folyamán Csuklós autóbuszok kapcsolódnak be a fővárosi tömegközlekedésbe. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9651 km. |
||||
| 1966 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9602 km. | ||||
| 1967 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9593 km. | ||||
| 1968 Az év folyamán Felszerelik az első poggyászmegőrző automatákat a Nyugati pályaudvaron. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9353 km. |
||||
| 1969 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9261 km | ||||
| 1970 A közforgalmú vasúthálózat hossza 9168 km. | ||||
| 1971 Az év folyamán a lakott területek elejét és végét jelző egységes táblákat állítanak fel. Megváltoztatják egyes KRESZ-táblák alakját. Az Ikarusban elkészül az ötvenezredik autóbusz. A Trabant szervizelését már két szervizállomás látja el a fővárosban. A gépkocsi-karbantartó hálózatot az alacsony műszaki színvonal, a minőségi kifogások és a hosszú várakozási idő jellemzi. A közforgalmú vasúthálózat hossza 9000 km. |
||||
| 1972 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8904 km | ||||
| 1973 Az év folyamán autóbuszforgalmi sávokat létesítenek a Rákóczi úton és a Kossuth Lajos utcában. 1973-tól M41 dieselhidraulikus mozdonyok a GanzMávagtól. *1 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8819 km. |
||||
| 1974-től megjelennek az M43 és az M47 jelú romániai dieselmozdonyok. *1 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8615 km |
||||
| 1975 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8392 km. | ||||
| 1976 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8336 km. | ||||
| 1977 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8190 km. | ||||
| 1978 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8090 km. | ||||
| 1979 A közforgalmú vasúthálózat hossza 8039 km. | ||||
| 1980 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7864 km. | ||||
| 1981 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7864 km. | ||||
| 1982 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7759 km. | ||||
| 1983 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7760 km. | ||||
| 1984 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7766 km | ||||
| 1985 A Közforgalmú vasúthálózat hossza 7767 km | ||||
| 1986 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7766 km | ||||
| 1987 A közforgalmi vasúthálózat hossza 7770 km. | ||||
| 1988 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7765 km. | ||||
| 1989 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7770 km. | ||||
| 1990 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7772 km. | ||||
| 1991 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7766 km | ||||
| 1992 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7750 km. | ||||
| 1993 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7709 km | ||||
| 1994 A spanyol CAF gyártól vesznek 7 féle (Apmz, Amz, Bpmz, Bmz, Bcmz,WLABmz és WRmz jelzéssel ) nagysebességű személyvagonokat, étkező és háló kocsikat. A közforgalmú vasúthálózat hossza 7715 km. |
||||
| 1995 A spanyol CAF gyártól vesznek Dms jelzéssel nagysebességű kerékpár szállításra is alkalmas vagonokat. A közforgalmú A közforgalmú vasúthálózat hossza 7714 km |
||||
| 1996 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7715 km. | ||||
| 1997 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7711 km. | ||||
| 1998 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7873 km. | ||||
| 1999 A közforgalmú vasúthálózat hossza 7873 km. | ||||
| 2000 A vasútvonalak építési hossza 7873 km. | ||||
| 2001 | ||||
| 2002 | ||||
| 2003 | ||||
| 2004 | ||||
| 2005 Siemens gyártmányú Desiro motorvonatok állnak forgalomba. | ||||
| 2006 A svájci Flirt nyert mégis előbb Talent villamos motorvonatok érkeznek Magyarországra. Újabb Desirok állnak forgalomba. A szocialista - liberális kormány újabb vasútvonalak megszűntetéséről dönt. A vasútvonalak hossza 2006 december 31.-én .... ? |
||||
| 2007 | ||||
2008
vasutak: total: 8,057 km |
||||
| 2009 | ||||
| Forrás: *1 Magyarország a XX. században, IV. KÖTET : Tudomány 1. Műszaki és természettudományok *2 FRISNYÁK ZSUZSA A magyarországi közlekedés krónikája című anyagából valók. *3 ezenanapon.hu *4 Magyar Vasúttörténet ( Közlekedési Dokumentációs Kft, 1996-) *5 Vasúthistória évkönyvek (KÖZDOK,1988-2002) *6 Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon ( Közlekedési Múzeum , 1984) *7 Vasúti Diesel-vontatójárművek ( Varga Jenő 1974) *8 A vasúti technika kézikönyve ( Czére Béla,1975) *9 Fejezetek a 150 éves Ganz-gyár történetéből 1844-1994 (Kiss József, 1994) *10 A Közlekedési Múzeum évkönyve I - IX. *11 A hegyközi kisvasút *12 Czére B. A vasút évszázada *Gy Gyermekvasút weblapja |
||||